P. Tóth Irén : Börtön

Nyomtatás

 Nehéz levegője teljesen megbénít –

valahogy ablakot kellene nyitni végre!

Mint egy zárt osztály, épp olyan vidám,

éppolyan szomorú, mint a rózsák vére.

Rám telepszik, mint a nyirkos köd,

mint ismeretlen kór a királylányra,

utánam jön, bárhová megyek,

mint gyűlölködő, gyilkos mostohája.

Utánam jön és győzni akar.

Szememre vetni világ bűnét,

menekülnék, de semmi remény,

börtönt font körém a hűség.