Fitó Ica : Hajnali gondolatok a Vadkerti-tónál

Csillogó harmat-gyöngyszemek
köszöntik az ébredő napot,
pacsirta zengi háladalát,
sorsomért én is hálás vagyok.
Kell-e több, mint mit itt kapok
 az élettől? Nyárfalevelek közt
hűs, hajnali szellő játszik,
beletúr hajamba, kávém illatát
 felkapja, magasba röpíti.
A végtelen kék égen – mint vitorlás a tavon –
hófehér felhő látszik,
tán álmaimat viszi egyre messzebb,
elérhetetlen a távolság.  Hagyom…
Hisz itt van nekem a valóság.
Bár mögöttem nincs vagyon,
-de nincs adósság-
gazdag vagyok mégis.

Enyém a millió csillogó harmat ékszer,
a kora hajnali pirkadás,
a titkokat susogó nádas is enyém,
 a szél, mely elhozza vízi világ
sejtelmes illatát,
a távolodó felhő az álmokkal,
még az is enyém,
s a naponta bennem éledő remény,
hogy unokáim ugyanígy látni,
érezni, értékelni fogják
ezt a gazdag, csendes csodát,
mely többet ér minden
harácsolt vagyonnál,
többet mond csokorba kötött
ékes szavaknál.

Legutóbb szerkesztette - Fitó Ica
Szerző Fitó Ica 190 Írás
Vidéki kisvárosban élek. Aktív éveimben pedagógusként, ma már nyugdíjban. Írogatok ezt-azt, s szívesen olvasom mások írásait. http://csendhangok.blogspot.com/search/label/Bemutatkozom