Bátai Tibor : triptichon varjakkal

RÖNTGEN

1. varjak útján 

 

                                                                         csapatba verődött árnyak 

                                                                         a havon 

                                                                         vérző sebekkel 

                                                                         hamis csillagok alatt 

                                                                         tekintetedben varjakkal teli tisztást cipelsz 

                                                                         és eteted velük keselyűvé vált galambjaidat 

                                                                         elkanyarodott előled minden út 

                                                                         vándorbotod elkopott 

                                                                         most táborhelyet keresel 

                                                                         és visszatérsz lábnyomodhoz 

                                                                         leguggolsz mellé 

                                                                         égtájait vizsgálva tájékozódsz 

                                                                         megérkezel 

 

 

                   *             

 

2. protest song 

 

                                                                  fenséges röptű sasok és sólymok 

                                                                  engedjétek őket szabadon röpködni birodalmatokban 

 

                                                                  évente migrációra kényszerült madaraink 

                                                                  ne nézzétek le szerény küzdelmét a megélhetésért   

 

                                                                  ne büntesse senki a feketedő télért 

                                                                  amelyben otthonos 

 

                                                                  nézzétek el neki ha hangjával felveri 

                                                                  havas kertetek csendjét 

 

                                                                  bocsáttassék meg hasonlatossága 

                                                                  az együgyű emberhez 

 

 

                   *             

 

3. vagyok 

 

                                                                              a szürkén derengő téli égre 

                                                                              csonkolt 

                                                                              vigasztalan tájban 

                                                                              varjúként 

                                                                              otthon 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2018.04.10. @ 06:55 :: Bátai Tibor
Szerző Bátai Tibor 369 Írás
1969-ben, még gimnazistaként vetettem papírra az első szét nem tépett versszerű sorokat, és 1974-ben Vasy Gézának köszönhetően már megjelenés előtt álltam egy folyóirat irodalmi mellékletében. A szerkesztőségi cenzor azonban több írásomat kifejezetten rendszerellenesnek minősítette, így „letiltottak”. Ez annyira megviselt, hogy ’88/89-ig gyakorlatilag egy árva sort sem írtam. Akkor azonban kiderült, hogy mégsem sikerült kigyógyulnom az írásból. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ Eddig két nyomtatott kötetem jelent meg, az első 1996-ban, az Auktornál, Égtájak merőlegesén, a második 1998-ban, a Codex Printnél, A gyújtópont tökélye címmel. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ Az internetes irodalmi oldalak közül rendszeresen publikálok az ARTpresszóban, az alkoTÓházban, a Dokkon, a Héttoronyban, a Lenolaj kulturális online műhelyben, A Hetedik online irodalmi és kulturális folyóiratban, a Holdkatlanban és a 2018-ban Litera-Túra címmel elindult online művészeti folyóiratban. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ 2012 novemberében Stációk, valamint Palackposta címmel, Pethes Mária, illetve Szokolay Zoltán előszavával két elektronikus kötetem látott napvilágot az E-book Könyvház és Kiadó gondozásában. Platónról, több ülésben című versciklusom néhány darabja megjelent a Stádium folyóirat 2013. évi számaiban. A Búvópatak 2016. júniusi és júliusi számaiban szintén megjelent két írásom. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ ∙A Héttorony szerkesztőségének döntése alapján líra kategóriában 2014-ben elnyertem az internetes irodalmi magazint alapító Verő Lászlóról elnevezett, évente kiosztott díjat. 2018 áprilisában átvehettem az A Hetedik szerkesztőségének elismerő oklevelét a 2018. évi József Attila Vers-Dal Fesztiválra küldött verseim kiemelkedő színvonaláért. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ Az elmúlt években több mint húsz versem került fel szerb fordításban is a Szabadkán élő Fehér Illés Ezüst híd – Srebrni most címmel működtetett kétnyelvű műfordítói blogjára.