Jó lenne újra úgy ígérni, mintha soha
nem tettem volna még korábban és
persze más esküjét úgy fogadni, mint
gyermekkoromban a várva várt puszit,
amit esténként a homlokomon anyám
cserélgetett.
Jó lenne valami igazsággombócot gyúrni
cseppkoromból, a ki nem mondott szavak
tortáját homokozóban sütni meg és
a kiszáradt gilisztákból napsugarakat
mímelni kopott járdaszéleken.
…az árokparton ügyesen papsajtot szemezni
szabad kézzel, mert a foglaltba gyűszűvirágot
rajzol egy fiú, akivel azt az édes semmiséget
ezerszer szebb volt megízlelni, mint akár
az első csókot is.
A lányokban talán a képek élesebbek – még
tisztán emlékszem az egész patakmederre,
ami egy éjszakán át őrizte a sokadik utolsó
szerelmi ereklyét. Hiánytalanul megmaradt
a délután is, amikor a barátnőm a járókelőket
figyelte, hogy észre ne vegye senki más,
ahogyan kiemelem a saras mederből a fiú
rágógumiját, és úgy sóhajtok, amíg a
számhoz emelem; szerelem, szerelem…
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:54 :: Kőmüves Klára
