Magamnak kerestem, örülnöm kellene. Hömpölygök mint háborgó tenger, csillapodom majd egyszer és akkor megszűnik minden. Őrület határmezsgyéjén a vonzalom elmúlt, az űr áthághatatlan. Állok a fekete ég alatt, lábam emelném, egy mozdulat kellene csupán, és nem maradna más, csak a [… Tovább]
Éjszakák és nappalok oly gyorsan mennek Rémálmaim kísértenek engemet Rémisztő álomból hogyha felébredek Akkor sem nyugszik a szívem meg Gondolataim nappal is kísértenek Nem hagynak békén a gyötrő félelmek Minden percem reszketve élem át Nem merem átlépni a jövő kapuját [… Tovább]
