Magdus Melinda : Szakadék szélén

Magamnak kerestem,

örülnöm kellene.

Hömpölygök mint

háborgó tenger,

csillapodom

majd egyszer

és akkor megszűnik minden.

Őrület határmezsgyéjén

a vonzalom elmúlt,

az űr áthághatatlan.

Állok a fekete ég alatt,

lábam emelném,

egy mozdulat kellene csupán,

és nem maradna más,

csak a szakadék.

Legutóbbi módosítás: 2016.12.12. @ 18:18 :: Magdus Melinda
Szerző Magdus Melinda 33 Írás
Magdus Melindának hívnak. Nógrád megyében egy 600 lelkes kis faluban élek és dolgozom. Egy ismerős által találtam rá erre az online irodalmi folyóiratra. Amatőr költőnek vallom magam, kedvtelésből, magam és mások örömére írok és próbálgatom a szárnyaimat. 2019 októberében jelent meg első verseskötetem Zümmögéseim címmel.