P. Tóth Irén : Zaharia Stancu: Ne bánd

Fordította: P. Tóth Irén

 

 

Ne bánd, hogy elveszett, mi elveszett,
minden elszáll, mint felhőcsokor,
jön a szél és messzire űzi –
a szél, mely virágokat szór.

 

Ne bánd, hogy semmi nem tér vissza,
minden folyó a tengerbe rohan.
Loholhatsz bármilyen gyorsan,
a látóhatár mindig messze van.

 

Egyik kutya ugat, másik harap,
döfnek a fekete bivalyok.
Fiatal pázsiton a gidák,
nem érik meg a holnapot.

 

 Engedd lehullni a csillagot úgy is,
ha jégből van, nem lángoló tűzből.
Talán a fényből jövünk, vagy talán
ködbe megyünk, és jövünk a ködből. 

 

Te ne bánd, hogy elveszett, mi elveszett.
Minden elszáll, mint felhőcsokor.
Jön a szél és dombokat szárít – dombokat,
hová a tavasz virágokat szór.

Zaharia Stancu: Nu te-ntrista

 

Nu te-ntrista c-ai pierdut ce-ai pierdut,
Totul trece ca o tramba de nori,
Vine vantul si o destrama,
Vantul care scutura flori. 

 

Nu te-ntrista ca nimic nu se-ntoarce,
Raurile curg toate spre mare.
Oricat ai merge de repede,
Nu poti s-ajungi pana la zare. 

 

Unii caini latra doar, altii musca,
Bivolii sunt negri si-mpung.
Pa pajistea tanara, iezii
Sa-mbatraneasca n-ajung.

 

Lasa steaua sa cada chiar
Daca nu e de foc ci de gheata.
Poate venim din lumine ori poate
Din ceata venim si mergem in ceata.

 

Tu nu te-ntrista c-ai pierdut ce-ai pierdut.
Totul se destrama ca o tramba de nori.
Vine vantul si usuca dealurile
Pe care primavara se ivesc flori.

Legutóbb szerkesztette - P. Tóth Irén
Szerző P. Tóth Irén 202 Írás
Én Szemeim - csukott ablakok, pilláim - leeresztett függöny. Füleim - süketté lett falak, életem - csendbe burkolt börtön. Nem mondhatom el senkinek a titkot... Ne tudjon rólam senki, semmit. Született, élt, meghalt - talán csak ennyit.