Csurák Ádám : Az ajándék

Barna szemű, barna hajú, piros orrú kispajtás,

Az én ajándékom egy kis párosujjú kispatás,

Egy kiskecske, két kiskecske, meg sem tudom számolni,

El sem hiszed, hogy mi mindent szét fognak majd rámolni.

 

Hosszúszőrű, rövidfarkú, törpe, vagy épp óriás,

Rosszalkodó örökmozgó, vagy nyugodt és glóriás,

De el kell, hogy szomorítsak mindenkit, ki ebben hitt,

Hiszen Nórikának a Jézuska most sem kecskét vitt.

 

Ejnye-bejnye, szinte már a karjaidban mekegtek,

Annyit kiabáltak képzeletben, hogy berekedtek,

De a kérdés továbbra is fent áll eme szép napon,

Ha nem kecske, akkor mi rejtőzhet el az étlapon?

 

Találgatunk jobbra-balra, gondolkozunk, mint a rest.

Még milyen meglepetést rejt magában ez az est?

Rekedt hangon elé állok, Ádám most legyél szónok!

Ajándékul fogadd el e verset, melyben Én szólok.

Legutóbb szerkesztette - Csurák Ádám
Szerző Csurák Ádám 6 Írás
Költészettel foglalkozó, de nem önjelölt mester, 22 évesen közlegény vagyok, nem őrmester, Debrecenben tanulgatok, a belváros szennyezett, Olyat látnak majd tőlem, hogy leomlik a mennyezet.