Verset volna jó írni, végre,
mint a kedvenc költőim vagy rupert spira,
amiben a lélek otthonosan röppen,
elmére, szívre, és isten iránti szerelemből
formált tudaton, kedvére dalolhat.
Míg versről versre ugrált szemem,
és szívembe rebbent lelkek zenéje,
egyesültek nálam mindannyian,
változásban megleltem immár
azt is, milyen képlékeny az idő,
időtlenségben ami változatlan.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:54 :: Marthi Anna