Böröczki Mihály - Mityka : Tavaszvajúdó

Bár felhők mögé rejtőzött a Nap,

de fényt bújtat a fák kérge alatt,

a nagy munkáért  nem jár semmi bér,

de sugara az ághegyekig ér,

és elnyújtózva csak addig piheg,

míg ágyat vet a vágy színeinek,

a várakozás percről percre nő,

majd milliónyi szín búvik elő,

s mint újszülött, oly selymesen finom

a bimbók körül lélegző szirom,

az ég széttárja felhőnyi kezét,

s nagy kékbe bugyolálja gyermekét.

Legutóbbi módosítás: 2016.03.02. @ 08:14 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.