Ma elvágódott. Áram a szív; rövidzárlatos,
akkorát dobban, mint egy újraéledő halott.
Miféle ellentét a tény: mi hiányból kerül elő,
már mindenhol keresett, mégis akkor találni
rá, ha legyintve dönti el, már a föld elnyelte.
Téged a gyász felvet, már-már a feledést is
felkeresnéd, és akkor megnyílik az ég, onnan
pottyan le, mi sem történtté teszi fájdalmad.
Innen, elvehetetlen sűrű a pillanat, s ki konok,
még nagyobb zárszerkezettel enged el, mint
mérlegen kiméri: óhajt, de látja is a veszélyt.
