Böröczki Mihály - Mityka : Víg ritmus

Toppant botomnak nem nő szárnya,

beakadtam a változásba,

az idő szétesik gerezdre,

egy minden reggel, nappal, este,

s a kerek semmit újra vágom

a félig virradt éjszakákon,

végighasgatom éveimre,

de mind túlérett, mint a dinnye,

már ikrásodott édességem,

de öröm lódít, nem a szégyen,

még nem érzem a hetven évet,

csak alám csusszantják a széket,

a lelkem gyerek, szívem jót ver,

s rég pertuban a nagy egésszel,

víg ritmust dobbogat a lábam,

a mérhetetlen hallgatásban.

 

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1008 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.