Balatoni vihar

Zöld, szürke hullám, csatakos harag,

prüszköl, hörög, mint prédáján a vad,

a felhők tépett rojtja habba ér,

saját hurkába tekerül a szél,

és csapzott fővel szaggatja az ég,

a villám-ajzott, hörgő hangszerét,

s úgy reng a víz a szakadt ösztönön,

mint óceánból kitépett özön,

s egy őrült nászt ül, túl a haragon,

a vihar ölében a Balaton.

Szerző Böröczki Mihály - Mityka 997 írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.

11 Komment

Hagyj üzenetet