Koosán Ildikó : Itália

 Itália

 

               Koosán Ildikó

 

 

Olasz hont is Isten teremtette

egyszer, mikor játszani volt kedve,

csizmaformán nyeste ki a földjét,

gömbalakból elhagyta a görbét;

 

tengert kívánt és szigetvilágot,

hegyet aztán, épp amire vágyott

tűzokádót, még ha nem is sárkányt,

szerette az extravagáns látványt;

 

s határozott, tél ne sújtson itten,

tehette, mert ő volt az Úristen,

öröktermő citromot, narancsfát

gondolt el, és jól végezte dolgát,

 

ligeteket, ahol járhat, kelhet,

édent gondolt, nem jelentett terhet

gránátalma, olajfa, s mi más még,

színesedett a fenséges játék;

 

végül aztán egyszer arra ébredt,

játszótársra bízza az egészet,

idejét túl leköti a rendszer,

legyen hát e játszótárs az ember;

 

homo ludens, aki rendbe tartja,

legyen vidám, dalos-kedvű fajta

aki lelkes, szereti a szépet…

megkedvelte hamar ezt a népet;

 

Szép e föld és díszes, mint az oltár,

rabul ejti, aki egyszer itt jár

nyár, verőfény, jókedv és a tenger…

viszontlátni igyekszik az ember.

 

2015. június 29

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Koosán Ildikó
Szerző Koosán Ildikó 937 Írás
Koosán Ildikó vagyok. Jelenleg Szombathelyen élek.