D. Bencze Erzsébet : Ábrándok hava

Saját fotó

 

Összeszedi végső erejét a tél,
leveti elnyűtt romantikáját,
elmerül a múlt, álarcot cserél.
A reggel csípős, zúzmarás a berek,
foltokban itt-ott maradék hó csillog,
kis virága épp most birkózik vele…
 
Egy röpke pillanat és szertelen
szerelmét belénk oltja a tavasz.
Ereszemről jégcsapok csöppennek,
fagyos szíveket olvaszt a napsugár,
szél kacsingat a bús fellegekre,
megadóan csurran a február.                
 
Az égen azúrkék álmok között
kergetőznek a bodros bárányfelhők,
Venus és Cupido jókedvében
lobogó lepleken vitorlázik.
Leheletük suttogó üzenet,
szeretők lesik könnyed léptüket…

 

Legutóbbi módosítás: 2015.03.01. @ 21:32 :: D. Bencze Erzsébet
Szerző D. Bencze Erzsébet 155 Írás
Mottóm: „Az alkotás arra való, hogy a lélekbe hatoljon és megérintse szeretettel.” (Jókai Anna) Szülővárosomban, Zalaegerszegen élek és alkotok. A Gondviselésnek köszönhetően három művészeti ágnak is hódolhattam: a zenének, képzőművészetnek és a költészetnek. Végzettségeimnek megfelelően nyugdíjba vonulásomig mint kirakatrendező, dekoratőr, rajz-, biológia-, és énektanár dolgoztam. Alapító karnagya voltam a kétszeres Nívó-díjat és arany-minősítést kiérdemelt Zalaegerszegi Város Fiúkórusnak (1991-1999). 2005 óta a Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület tagjaként több önálló és csoportos kiállításon szerepelnek alkotásaim. Gyermekkorom óta írok verseket, de csak 2007 óta jelennek meg folyamatosan írásaim különböző folyóiratokban, antológiákban és online irodalmi portálokon. Versesköteteim: Az ősz illata (2011, magánkiadás), Üveghang (2012, Krúdy kiadás saját illusztrációkkal), Túl közel ( 2019, Pannon Írók Társasága-saját illusztrációkkal) Még több rólam: https://7torony.hu/content.php?c=58873