Neogrády Antal : A TELJESSÉG ÍZE

 

 

Élménytöredék gyermekkoromból: gyönyörű nyolcszögletű desszertes doboz (ajándék), középen rózsamotívum barokkos arany kerettel… A felső sor tojásdad csokijai hamar fogynak… de ott az aranypöttyös tálcácska ígérete… majd az alsó sor… talán még pompázatosabb desszertekkel… Ám nem volt, csak a csokikkal azonos vastagságú papírvatta tömedék. Nem sírtam, de bele égett a lelkembe, hogy a pakliban mindig ott van a kész átverés.

 

Aztán megtanuljuk egy kézzel kipattintani a melltartó kettős párizsi kapocs pántját, és nem kérdezünk, nem kutatunk tovább, a kész átverés úgyis ott lesz valahol…

— Hét éve élünk együtt és még nem volt igazi orgazmusom.

— Miért nem mondtad?

— Nem kérdezted.

— Megbeszéljük?

— Most már minek, lógnak a melleim…

 

Új ház, mészillatú, amire mindig vágytunk, amire ráment az ifjúságunk, a nagymama háza, a hagyaték… hitel… baráti kölcsön…

— Hogyan tennéd fel a képeket?

— Muszáj?

— Még nem mondtad, hogy nem szereted a festményeimet!

— De szeretem, csak a frissen meszelt szobát talán jobban…

— Biztos, hogy én vagyok számodra az ideális férj?

— Nem biztos, de most már mindegy…

 

Ötven szál bordó rózsa… edénnyel együtt… Ötezer… három… háromezerötszáz, de az edény nélkül… rendben. Megkérem a csajom kezét… Sok szerencsét, vigye az edényt is…

— Nézd mit hoztam! És akarok valamit mondani…

— Tedd csak le, most céklát ültetek.

— Baszd meg az anyádat (félre).

 

Eljön a gyerek… hozza a kedvest… Szerelem… tervek… tanácsok… várakozások…

— Honnan való ez a leányka?

— Nem mindegy?

— Azért én elpakolok néhány apróságot, sose lehet tudni…

— És a ruháidat is… és húzz el innen minél előbb a picsába…

 

Az amiens-i székesegyházzal szemben van egy kis bolt. Emléktárgyak, illatmécsesek, cukorkák és karácsonyfadíszek vannak az apró kirakatban, benn egy diszkréten púderozott, vékonymosolyú hölgy fogadja a látogatót, ha megszólal az ajtóra szerelt csengettyű füzér. Ott kapható olyan szantálfa dobozka, amiben három réteg kézzel formált csokoládé van, színes selyempapírral elválasztva. És az is előfordulhat, a sápadt boltos kisasszony épp a narancsízű csokoládét szereti, és a kavics formájúra csiszolt ásványokat, és Roberto Ferri a kedvenc festője, szereti a frissen gyalult fenyőfa illatát, Nino Rota zenéket hallgat, szabadidejében színházba jár — egyedül, és minden vágya hogy valakinek fontosak legyenek a kis titkosan készített akvarelljei, és egy napon egy kedves férfi zsebébe gyűrhesse azokat a verseket, amiket tulajdonképpen magához a szerelemhez írt, mint Eizabeth Barreth-Browning. És zárás után kibontja a kontyát, és arra gondol, hogy valaki felfedezi testének minden rejtett zugát, s ő illatmécsekkel rakja teli a polcokat, és mandolin kísérettel énekel gátlástalanul pornográf dalokat…

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Neogrády Antal