Vers

Padon

Ülünk a padon karnyújtásnyira,nincs köztünk ismeretlen hajlat,csordultig teltünk,akár egy ásványvizes flakon.Délibábképzetem vajon mit akarhat?Aszalt szilvává soványodott létünk,épp úgy, mint két kicsi mellem,a ritmus is szabálytalan néha,ez az állandóság maradt fedetlen.Lehettem volna kedvesebb, mutatós, mint holtakon az ünneplőruha,valami egészen elkerülhetetlen,ostoba mámor,a  [… Tovább]

Nincs kép
Vers

Ölsz vagy ölelsz?

Úgy száll fel az égre egy végtelen sóhaj, a remény füstjelzéseiből vacogva kiremegő óhaj, mint testből lett tétova angyalok, kiknek mind ugyanaz a dilemmája: Induljak, vagy még maradjak ott? – sóhaj, óhaj… dönteni kéne,mert így halmozódnak a képek, az érzések…Tudod, [… Tovább]

Karcolat

Söralátét

…várd vissza a vándorsólymot, hátha megjön…     Akkurátus, kevés szavú ember volt Zsiga bácsi. Amilyen keveset szólott, olyan sokat dolgozott napestig. Ebben nem ismert tréfát. Meg is látszott a portáján — olyan rend, s tisztaság fogadta a belépőt, hogy [… Tovább]

Kisregény

A sorskönyv csapdájában 64. Nehéz döntés

Ünige lázasan készül átadni édesanyjának a karácsonyi meglepetését. Valahogy túléli az első találkozást “anyósával”, aki azt hiszi, “csak” barátok. Talán a szilveszteri bulin felvállalhatják a kapcsolatukat… Ám közeleg Enikő doktori disszertációjának megvédése is…   64. Nehéz döntés   Ünige egy [… Tovább]