Vers

Este a tónál

    Alkony borult a végtelen tóra, bíborszínű vére szétfolyt vizén, s’ megült pár szitakötő íriszén, utoljára még egy apró csalóka fény, felragyogott Zeusz égiszén.  Tavirózsa kelyhe titkokat rejt, összezárt szirmában alvó angyal, ringatja álmát a víz, marasztal a varázs, szépségére könnyet ejt Isten és cseppje szívet vigasztal. [… Tovább]

Vers

Temetés

    Fekete gyászban egyenes háton kiterítve nyugszik volt legjobb barátom                                    Sötétszürke öltöny mellén szürke csokor zárt szemhéjak hegyes orr odafagyott vigyor   Utolsókat pislog a Hold fenn az égen kezem szorongatja édes feleségem   Bíborpalást takarja a kedves [… Tovább]

Vers

A világ ma…

Foggal, körömmel…   A világ ma focipálya, ahol síppal a szájában őrült bíró szaladgál. Egyiknek mindent megenged, míg másnak  a szabályos gólt sem adja meg.   Noha nem atomfegyver, a tizenhatoson belül a sztár felborul már attól is, ha valaki [… Tovább]

Vers

Vihar Szentivánéjjel

 Vihar Szentivánéjjel                                           Koosán Ildikó  veszélyt jelzőn ezernyi esőcsepplampion villogott, tócsahullámok nyelték magukba a süllyedő Napot, porfüstös esőillatot kavarta a szél,- s [… Tovább]

Nincs kép
Vers

kutyafüle

Gondoltam, felzárkózni nyitottan sokkal jobban lehet. Kalmárok barátsága is kellett, hogy mára Casanova rejtélyes szerelmei közt elérhetetlen múzsákkal együtt teremtsem szerelmemet. De nem közösködés a líra, csak drog. Lelket emel, szít fegyelmet, olykor megajándékoz életvíz ízzel, mikor szenvednek a vágyliliomok. [… Tovább]

Vers

Kriptobiózis

  Ugyanaz  a  régi  ház  ( néha  újravakolják )  a  kátyús  járdákon  vizeletfoltos  az  aszfalt,  időnként  Musztafák  jönnek,  Rüdigerek,  Kolják  –  a  cifra  nyomorúság  csupán  minket  marasztalt.    A  habarcs  alól  kinyúlnak  elvako(u)lt  jelszavak,  de  jó  kapcsolatokkal   minden  törvényen  átjutsz  [… Tovább]