Koosán Ildikó : Vihar Szentivánéjjel

 Vihar Szentivánéjjel
                                           Koosán Ildikó
  
veszélyt jelzőn ezernyi esőcsepplampion villogott,
tócsahullámok nyelték magukba a süllyedő Napot,
porfüstös esőillatot kavarta a szél,- s a kifosztott
utcák titkait, amerre lompos lépte végigballagott;
 
és újrakezdte, tombolt hajnalig, nekifeszítve hangjait
felpörgő haraggal üvöltött, süvöltött, mint akit
átok alól old a szentiváni éjjel, az ég csillaghadát
morzsolta széjjel, méreg-subokba fújta ki magát
 
éjféltájt üstökös-farkú villámsort okádva, sátános
lángnyelvek parazsán járva…s bent ünnepelt a város;
álltam egyedül, megrettent-mozdulatlan, elkopott
homokórányi léttel a tombolásban, ámulva álltam ott,
 
éreztem, száz-ezredévnyi szenvedés, nyomor
elszabadult tűzparipái vágtattak elő a viharban akkor
iszonyú dörrenéssel, hörögve az elfojtott haragtól…
csupán szellemtánc! mantrázta a dölyfös, modern kor.
 
2014. június 24.
 

 

Legutóbb szerkesztette - Koosán Ildikó
Szerző Koosán Ildikó 952 Írás
Koosán Ildikó vagyok. Jelenleg Szombathelyen élek.