Vers

Éled

  Hajnal van.Az első fénysugár hűtlenhagyja el a Napot,szürke felhőket áttörve,siet ragyogni bölcsőmre,én még álmodom. Mezítlábas angyalok,bársonyos szárnyakon várnak egy jelre,halkan énekelve,álmos hajnalon. Suta lábain lépked felémaz újszülött élet,csak most tanul járni,lehetne bárki,virradó fájdalom.  

Vers

Görög Ilona

balladák nyomán, Kép: Johannes Vermeer   „Galambszívű édesanyám, Segíts rajtam, tekints reám! Mer’ meghalok virradatra… Tekints reám, egy fiadra! Meghalok szép Ilonámért, Napfonatú gyöngy hajáért, Rózsát nyitó mosolyáér’, Csengő-bongó egy szaváér’, Karcsú nádszál derekáért Legszebb Görög Ilonámért!”   „Én magzatom, [… Tovább]

Vers

Kései felismerés

Most érzem csakelsárgult csontigazátaz intő szónakerejét tettre-vágyónmi lángra gyújtfélévszázadot késves hordom kínlódvavívódásaim közta meg nem értés látszatát Szívbontólélektükörré lettanyám holt szemébena vak világ s bolyongásombelenézek ő néz vissza rámalámerít súlytalanulördögűző karral felemels kitisztul e végtelenüres szemhatárhogy újra vele legyeks megértsem [… Tovább]

Vers

Megállt az Idő

…mert olykor valóban megáll… ​Megállt az Idő. A világ moccanatlan nagy csendben vár, hogy neki lóduljon újra, sorsa után futva minden menjen tovább. Ha neki ered ismét, s elrohan mellettem a tegnap, a ma, a holnap, nem számít már, az [… Tovább]

Vers

Ölelő szintézisek

      Égboltkupola  alatt,  lombok  apszisában  állok: tarka  gyászú  levelek  reám  holt  mámorában, mely  az  enyém  is:  mint  minden  álmom, a  bársonyból  pergamenné  váló  záporában, ahogy  őszmintájú  selymével,  óvón  lep  el, míg  utam  testükön  puhán  vagy  zörögve  járom: ez  [… Tovább]