(avagy öniróniám)
csak a jelen szép és örök
ne legyenek benned körök
letaszajtnak honnét jövök
a kutya is nekem köhög
azt ugatja semmi közöd
rajtam röhögnek az őrök
nehéz idők miket töltök
mert a lelkem túlon zömök
értem könyököljön könyök
minden gonoszt megjelölök
száradt szívem bennem zörög
kinőtt versem bennem lötyög
csúffal megyek jóval jövök
nem úgy ahogy jött a török
búcsúban csak egyet lövök
minden szívbe beleszökök
vers lándzsát a kékbe döfök
piros naplemente csöpög
égre nézek földre köpök
éppen elég ahogy lököd
a Föld sem magától pörög
ujján pörgeti egy kölök
versre hinni azt hogy örök?
szertefoszló semmi ködök
ne legyenek benned körök
visszalöknek honnét jövök
csak a jelen szép és örök
—————
Ez sajnos nem lett vers. Naplóba javaslom.
Legutóbbi módosítás: 2014.03.22. @ 16:15 :: Tálos Csegő
