Kerti Károly György : Pehely

 

és erős leszek

suttogja a hópehely

a hógolyóban

 

hópelyhek tánca

a kavargó viharban

dance macabre

 

szalmaszál végén

buborékként ér véget

szappanpehely álma

 

tócsán tollpehely

hányódó lélekvesztő

távol a parttól

 

csak villanás volt

ahogy jött már el is tűnt

gondolatpehely

 

lépteid alatt

sóhajtozik nyögdécsel

a sok hópehely

 

szél-kapta pehely

az utolsó kűrt futja

a fagyott égen

 

sok-sok tollpehely

fennakadva a hálón

v é vé vé pont tyúk

 

testéből tépi

gondosan rendezgeti

ráfészkelődik

 

előbb a napfény

aztán én is megláttam

nyakán a pelyhet

 

megfáradt pehely

kapkodja a levegőt

egy pókfonálon

 

már csak egy pehely

és átbillen a mérleg

ide vagy oda

 

a kavicsot is

pehellyé változtatja

dédelgető kéz

 

finoman ráfújsz

a tollpihék szétnyílnak

repülne máris

 

havon tollpihék

néhány csepp vörös folt

macskalábnyomok

 

ártatlan pehely

lapító cinkossá lesz

egy lavinában

 

egy pehelykönnyű

szép gondolat okozza

fejfájásomat

 

legyen ezentúl

súlytalanok mértéke

egy véka pehely

 

pehely a vízen

és lám piszkosnak látod

már a partot is

 

megfordult világ

lám pehelysúlyú  a test

mázsás a lélek

 

a téma okán

újabban nem lépek rá

a tollpehelyre

 


 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Kerti Károly György
Szerző Kerti Károly György 0 Írás
Kerti Károly György vagyok.Múzeumi és privát restaurátor. Emellett rendszeresen festek, rajzolok.Időnként szükségét érzem, hogy versben, prózában is megmutassam magam