Jagos István Róbert : Így lettem végül az

 

Tegnap ördögnek neveztek. Szárnytalan fenevadnak.

Halálba csoszogó szentelő papok. Sosem adtak

nekem semmit. Hitemet én ástam ki két kezemmel.

Uram minden nap vert, ha kellett: igennel és nemmel.

Téboly helyett az akarat volt, mi életben tartott.

Voltak csendes és még inkább dübörgő, konok harcok.

Magammal, veled, velük. Így együtt a fél világgal.

A tükörrel mindig szemben Istennek sohasem háttal.

Mégis bőrömre tették azt a hatszázhatvanhatot,

amit Isten valaha egészen másnak szánhatott.

Így lettem végül az, kinek sohasem rendelt a sors.

Túl hamar lemegy a nap és túlontúl szoros a gyolcs.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Jagos István Róbert
Szerző Jagos István Róbert 161 Írás
A nevem Jagos István Róbert. 1974 tavaszán születtem. Életem nagy részét Hódmezővásárhelyen éltem le (34 év). Elég korán, 1989-ben 15 évesen kezdtem el verseket írni. Ez a lendület 1998-ig tartott. Szűk tíz év után újra neki fogtam a rímfaragásnak. 2008. óta már prózákkal is próbálkozom. Ugyanennek az évnek őszén, a Csokoládéház című versemmel, bekerültem a ÀžLírikus képzelgésÀ pályázat döntősei közé. Alkotásaim megtalálhatók több országos irodalmi portálon is. Több mint egy tucat antológiában szerepelek mint szerző. 2010-ben Kárász József díjazott lettem, ami által felkértek a Kárász József irodalmi Kör alelnöki posztjára, illetve a Dél-Alföldi Művészeti Kör alapítója és elnöke vagyok. Irányításom alatt az utóbbi kör köteteket is jelentet meg. Egy saját kötettel rendelkezem, melynek címe: Made in az idők hajnalán. Most tavasszal készülök megjelentetni a másodikat ami a Félresértett szavak címet viseli. Verseim ajtók. Bennük és általuk újraéledek - élek újra. Oldok és kötök - megtartok és elengedek. Pillanatot, indulatot, vágyat, szerelmet és gondolatot. Életet és halált. Büszke esendőként vagyok ember, férfi és magyar.