Száradó rózsa kókad,
patyolat szirma, mint a hó csak hullik,
vén asztal tűri neszét.
Dohogna, de a csend egyre csitítja.
Hagyd, hisz nem tehet róla,
öreg virágnak hangos a hullása,
a kő kelt ilyen nagy zajt,
mikor szakadék fogadja magába.
Maretics Erika : Száradó rózsa