ott vagy hol összecsuklik bennem az er?s
mégis nesztelen vagy mint szell? a fák fölött
egyedül te ismersz és érted
nem kell levélzizegés nem kell hogy ‘süvölts’
elég a jelenlét mi tiszta áttetsz?
mert mit ér a tánc ha nincs benne
lendület se lépés se ritmus
mit ér a máz ha nincs alatta edény
a ház ha nem fedi cserép
a kapu ha nem az érkezések tere fölé feszül
a méz ha savanyú kenyérre terül
és akár nyárban a lehelet
sosem látszol
nem vagy napkeleti bölcs se pásztor
csupán krisztusságom alatt a jászol
