Pásztor Attila - Atyla : Kisüsti ballada

népdalra…”Kék a kökény, ha megkékül…”

Kicsi porta, nagy a dűlő,

alszik már a hegedülő.

Hárman isszák a pálinkát,

két asszony meg kapál inkább.

 

A “szerzett” pénz könnyen megyen,

a szépasszony veszedelem.

Ha a falun híre járja,

kit fektetnek a szalmára.

 

Tiszta szoba, nagy a cécó,

ahol kisüsti a krédó.

Az ablakon be-belesnek,

a csillagok majd’ leesnek.

 

Kalap alól szem villámlik,

a falról Hiszekegy mállik.

Az asztalban áll a bicska,

amér’ üres egy tarisznya.

 

Tófenéken az a bicska,

nyakát szegte Csorba Pista.

Bányató lett temetője,

s habfodor a szemfedője.

 

A “keveset” elosztották,

ki-ki abból vegye kosztját.

De aki hat csikót kapott,

két hintót még hozzácsapott. 

 

Sűrű felhő kerekedett, 

bányatóról patak eredt.

Fekete lett a Nagyerdő,

s felesküdt’ a tizenkettő.

 

Rablópandúr, cigány-vajda

farkas törvényt igazgat ma, 

mint a bíró meg a jegyző…

De az asszony mind kereplő.

 

A Jóisten nem ver bottal,

vagy kevéssel vagy a sokkal.

Nagysokára kidobolták,

ki ölte meg Csorba Pestát.

 

A Jóisten nem ver bottal,

csalókkal és hazugokkal.

Pont helyére tesznek vesszőt,

s futni hagynak tizenkettőt. 

 

Ha kiderül, majd beborul,

ki mit tett: ellene fordul.

Mert mit ember vesz szájára,

az fordul a visszájára.

 

Kinek lelke néma maradt,

az is szenved lakat alatt.

Gerinc görbül a súlyára:

ez az Isten Igazsága… 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Pásztor Attila - Atyla
Szerző Pásztor Attila - Atyla 227 Írás
Becsületes nevem: Pásztor Attila Művészet kedvelő, ok-le vele s bohó mérnök víg zettséggel... NME 1985