hegyek zenélnek puha vágynak
romolhatatlan szemed vidámsága
kilépek e tükörsima isten-ágyra
a természet összehúzza szívem
megfoghatatlan jelened lüktetése
hallgatást tágító értelem
bízom rejtett kincseinkben
tökéletlenségem borul térdre
visszacsillan mennyi angyali van
szemed szád bőrben őrzött tested
ködfelhőkön utazó sok gondolat
szikrákat pattog fákon a fény
a nagy vizek szelíden állnak
óriásmagányt viselő együttlét
szerelmet nyögünk felsőbbrendűt kért
szerénységet hordasz mint erényt
Legutóbbi módosítás: 2012.10.31. @ 14:44 :: Marthi Anna