Játék az ördöggel 1.
A reggel csillag-árnyát szemembe
Nyomja a nap, s lábam tétován
Visz hozzád.
Tudom, hogy hiába, de elindulok
Eloltani a háborgást benned
S bizalmadban.
Az els? jó lépés odaadásával Kedves Katalin: legalább ezt kéne változtatni…
Esek hazugságod csapdájába (ezek sem igazán, de egye fene)
Közted és köztem.
Megfagyott, ki nem mondott
Gondolatok dübörögnek az
Ital mámorának másnapos
Hangulatával.
Szavaid ridegek, gyomromba
Tapossák a bennünk épült
Kalyibák melegét, rideg
Zuhany éterét.
Kitépem a b?r bársonyának
Melegét, a h?ség árulás
Monostorát, hogy túléljelek
Téged.
Legutóbbi módosítás: 2012.10.16. @ 13:18 :: dr Kocsi Katalin
