dr Kocsi Katalin : Elindulok

Játék az ördöggel 1.

A reggel csillag-árnyát szemembe

Nyomja a nap, s lábam tétován

Visz hozzád.

Tudom, hogy hiába, de elindulok

Eloltani a háborgást benned

S bizalmadban.

Az els? jó lépés odaadásával             Kedves Katalin: legalább ezt kéne változtatni…

Esek hazugságod csapdájába             (ezek sem igazán, de egye fene)     

Közted és köztem.

Megfagyott, ki nem mondott

Gondolatok dübörögnek az

Ital mámorának másnapos

Hangulatával.

Szavaid ridegek, gyomromba

Tapossák a bennünk épült

Kalyibák melegét, rideg

Zuhany éterét.

Kitépem a b?r bársonyának

Melegét, a h?ség árulás

Monostorát, hogy túléljelek

Téged.

 

Legutóbb szerkesztette - dr Kocsi Katalin
Szerző dr Kocsi Katalin 82 Írás
1969-ben születtem. Nő. Ezen társadalmilag és biológiailag determinált meghatározás mögött férfi-aggyal, ember-szívvel élő nő vagyok. Két végén égetem a gyertyát. Szeretek csak úgy "van-ni". Kicsit bolondos, kicsit őrült, kicsit én magam és önmagam.