Bakos Erika : Vigyél magaddal

Anyám vigyél magaddal…

Ahol csendes sírok között,

mélyen megérint a gyász.

Ott majd megkérdezem tőled,

csonka keresztek mögött,

halottakra, mondd, ki vigyáz?

Mért nem ragyog a fény,

a kopár sírhantok fölött?

Pedig Anyám nézd csak…

A temető csillagkönnyes

ünneplőbe öltözött.

Anyám, mondd, te látod…

A sírokon angyalok ülnek,

halottaknak e szép napon,

lágy zenét hegedülnek.

Anyám szoríts magadhoz…

Nézd, könnyeket sodor a szél,

és suttogó imák hangjaira,

minden holt lélek útra kél.

 

Legutóbbi módosítás: 2012.10.28. @ 18:48 :: Bakos Erika
Szerző Bakos Erika 228 Írás
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.