Marthi Anna : Tetovált fenék

 

 

Tetovált fenék, henna b?r,

napszítta barna, akár egy indiáné.

F?illat helyett koromsötét körmök.

Paraszt kapál, gyomlál, él a kert,

hideg kútvizben fürdik. Ha este

eléáll a holdsugár, e gyönyörért

megérte, hogy egész nap küzdjön.

Tévé-sikoly, revolver helyett

a hintaszékben csendel, pipázó

légzése sóhaján hajat borzoló szellem.

Ahol az est is tettrekész, pihennek

tetovált fenék, kormos képzelet-

kezét felejti rajt’ a dús sötét.

Ártatlan csak a vágy amott,

feszes b?r fegyelme, alatta

kikereked? hold, bevilágít a kertbe.

 

Legutóbbi módosítás: 2012.06.07. @ 16:08 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1338 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak