tudod a jázminszirmok illata összekeveredett a lovak vágtájával s álmodtam volna még összeraktalak volna ahogyan a porból lettünk szavak mondogatják egyfolytában de ma ujjaim közt a latyak siralmasan siklik sirattalak selyembe burkoltam szavakként itt maradt gondolataid most eltaposok lábammal minden árnyalakot lenrost vászonra festem a tegnapot
Etela Dvoráková vagyok...
Nyugat Szlovákiaban élek.
Aki akar megismerhet...
A léleknek nem kell a pénz,
a lélek valami szépet remél.
Kell neki mindennap a pillanat,
amikor valami szépet befogad,
és felerősítve sugározza tovább,
Hogy szebb legyen tőle a Világ.