Ma ismét lent jártam
a lélek poklában,
és csikorogva jajdult fel
bennem az élet!
Egyedül sétáltam
és biztosan tudtam,
hogy valahol
megint eltépte a rossz
a kötőféket!
A főtér oszlopainál
egy idegen figura ült.
Rút arcának meleg tekintetébe
mosoly vegyült.
Leültem mellé,
mert oly magányos és csúnya…
Rajtam sem volt egészen új,
és tiszta a gúnya.
Legutóbbi módosítás: 2012.04.09. @ 12:21 :: Szél Zsolt