Maretics Erika : Hazám

 

Roskadj föld alattam,
roskadj ha kell.
Barna göröngyöd hulljon
fejemre, a leveg? szoruljon
tüd?mb?l,
én sosem hagylak el.
Hazám!
Az évek múlt-kövekké

szilárdultak
falaidban.
Az otthon mint bástya
áll mögöttem, csak itt!
Piros kerti pad,
százszorszépek
b?rpapucsba bújtatott
lábam alatt,

és az igaz hit,

melyet beléd vetettem.

Vándorénekesként

szenvedéllyel

járok a jól ismert

csapáson,
minden lépés

egy-egy emlék,

fekete-fehér dia,

gondolat rapszódia.

E forgó gömbhéj alatt

születtem,
itt élek és halok is,

remélem.

Legutóbbi módosítás: 2012.04.13. @ 08:39 :: Maretics Erika
Szerző Maretics Erika 205 Írás
Ember vagyok, büszke lény, egyetlen a föld kerekén.