Maretics Erika : A fösvény

Én látlak valóban!

Ártatlan égszín szemed,

milyen fényes! Hogy csillog.

Mosolyod több mint tökéletes,

mintha arcodra faragta volna

a száz évvel ezel?tt alkotó

híres szobrász,

hiába, mert

én látlak valóban.

Hideg számítás motivál,

feláldozol engem is mindennap,

érdeked maja-oltárán.

Ha kínlódva verg?döm

végül lábaidnál,

tudom szánalmat nem ismersz,

egy csak a te istened,

fösvény, mint a lelked.

Én látlak valóban!

Legutóbbi módosítás: 2012.04.26. @ 18:45 :: Maretics Erika
Szerző Maretics Erika 205 Írás
Ember vagyok, büszke lény, egyetlen a föld kerekén.