Bakkné Szentesi Csilla : Etűd fényre, árnyra

/Varázslat, hogy ne tévedjen el az árnyék,
ha a fényt nem látja,
árnyék előtt fel ne bukjék
egyetlen barátja/ *

http://youtu.be/qLZ8qZxjkfw

 

Hervadozik a sok virág,

a fényt hiába issza,

árny nélkül a szomjas világ

földbe vágyik vissza.

 

Árnyat loptam, aköré meg

sziporkát az égről,

sötét éjjel húztam kézzel

ezüstcsíkot fényből.

 

Beleszőttem fény fonalát

árnyék köntösébe,

 

betakartam napkoronát

szellő tenyerébe.

 

Csokrot csentem holdudvarból,

mit sarlóval vágtam,

szalagot rá szivárványból

varázsolt a vágyam.

 

Friss harmattal terítettem

az egész világot,

hadd szórja szét minden cseppel

az én boldogságom.

Legutóbb szerkesztette - Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.