Ady Ágota Melinda : Retroszkóp

kép: Le voyage dans la Lune (1902)

 

 

Ezt írtad

 

Technicolor pillangók

vetítik az életem

mások fehérített lenvászon lelkére.

Dermedtség ellenszerét keresném, ehelyett

részeg holdkórosként vánszorog

minden perc tudatom kócos peremén,

és gyűrődéseket bámulok sárguló falakon.

Viaszpanoptikum vesz körül,

túlságosan valószerű másolat

vörös színpadi függönyön feszül,

rajta felirat: NINCS KIJÁRAT

 

Apámnak

 

A véletlen tökéletes szóképe annak

ki csüggedésben, végzet titokzatos talajában

ihletet keres

s megszületik mindent-akarás vágya

Miközben feltűnik a sors finom metszésű arcéle,

A jelen pillanat saját halálával vív ádáz harcot,

mint aki mindent egy lapra tesz fel,

mint egy orkánba feldobott papírpénz.

Fej vagy írást játszol válaszutakhoz érve,

felülvizsgálsz mindent mi történt,

abbamaradt vagy csodálatot keltett,

amint tudatod szelében vad táncot pörögtek.

Fej vagy írást játszol csókokkal,

álmokkal, könnyekkel és bölcsességgel

fittyet hányva logikára, intő jelre.

Jövőd álmait kergetted, múltad démonait idézted,

Fej vagy írás…

Fej vagy írás…

Nyitott ablakodon kiosont az akarat,

Papír-táncot jártál hangulatok viharában,

míg egy mosoly illatosította pillanataid.

Mindez megtörtént,

csak az idő nem várta meg

elmúlásod.

 

Pókhálók

 

Szemem újra retró képeket érzékel,

Ilyen a filmek drámai fordulata,

kulcspontja saját tükörképemhez

tükröz korhű keretet.

Pókhálók lógnak rajta.

 

Legutóbb szerkesztette - Ady Ágota Melinda
Szerző Ady Ágota Melinda 0 Írás
Semmit sem lehet elmondani, így hát mindig lehet még több szót ejteni róla...