Tiszai P Imre : tüskéimen vércsepp

Nyomtatás

hántsd le rólam a szavakat

és nézd majd meg, hogy mi marad

ha a szóvirágok a porba hullnak

és égre merednek a tüskés ágak,

akkor nézz lelked mélyére és kérdezz,

talán nem is tőlem, csak önmagadtól,

akkor vigyázz minden szóra és érezz

és ne tépd ki magad az álmaidból,

majd akkor szeress a legjobban mikor

megsebzem kezed, tüskéimen vércsepp,

vörös szín festi az ég alját pirkadatkor

és felfénylik kék szemedben egy könnycsepp

fogd akkor kezem, szorítsd tenyeredbe

simítsd meg akkor arcom, nézz szemembe,

csak annyit mondj majd – szeretlek,

        néma vagy, szólok helyetted