H.Pulai Éva : Lu Hszün elbeszéléskötet jelent meg magyarul

A modern kínai irodalom egyik legnagyobb alakjának, az 1936-ban elhunyt Lu Hszünnek (Lu Xun) tíz elbeszélését tartalmazó kötet jelent meg magyar nyelven az író születésének 130. évfordulója alkalmából.

 

 

A fordítások Galla Endre sinológus nevéhez fűződnek, a 2008-ban elhunyt műfordító-kutató hagyatékában fellelt fordításokat az özvegy, Mao Szu-fu (Mao Sou Fu) rendezte sajtó alá.     

Mao Szu-fu elmondta: három elbeszélés készen volt, a többit, amelyeknek a fordítása hiányos volt, Galla Endre tanítványai fejezték be. Mao, aki például Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét fordította kínai nyelvre, emlékeztetett: Galla Endre nevéhez fűződik Lu Hszün munkásságának magyarországi megismertetése, ő közölte például az első tudományos munkát a nagy kínai alkotóról.     

A fordító kiemelte: Lu Hszün volt az első kínai irodalmár, aki komoly figyelmet fordított a kelet-európai irodalomra, különösen egyik kedvencére, Petőfi Sándorra. Kitért arra is, hogy a kínai alkotó biztatására készültek el olyan magyar művek fordításai is, mint a Paj Mang által átültetett Szabadság, szerelem, amely máig a kínai alapműveltség része.     

 

Li Csiang (Li Qiang), Csöcsiang (Zhejiang) tartomány delegációjának vezetője beszédében megemlékezett a kínai és a magyar nép régi barátságáról, amelyet szerinte a kötethez hasonló kulturális vállalkozásokkal lehet tovább erősíteni. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke pedig úgy vélekedett, hogy a Lu Hszün-elbeszéléskötet megjelenése irodalomtörténeti esemény, valamint felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az alkotónak köszönhető, hogy a magyar irodalom ismertté válhatott Kínában.     

 

A kínai irodalmár 1881-ben született Csou Su-zsen (Zhou Shuren) néven, Lu Hszün az egyik leggyakrabban használt írói álneve volt. 1902-ben utazott Japánba tanulni, itt irányult figyelme a kelet-európai irodalom felé. Eredetileg orvosnak készült, végül mégis az irodalom mellett kötelezte el magát. 1909-ben tért vissza Kínába, előbb tanított, majd az oktatási minisztériumban dolgozott. 1918-ban jelent meg első elbeszélése, ezt olyan művek követték, mint az Egy őrült naplója, az Orvosság, a Kung Jicsi vagy az A Q hiteles története. A kínai irodalomtörténet máig az egyik legnagyobb alkotójaként, a modern novellairodalom megújítójaként tartja számon az 56 évesen elhunyt Lu Hszünt. Magyar nyelven Galla Endre révén jelentek meg művei, ő fordította az Irodalom, forradalom, társadalom című esszégyűjteményt és a Hajnali virágok alkonyi csokorban elbeszéléskötetet.

 

 

 

Forrás: MTI

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1142 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva