„Boldog vagyok, hogy beszéltem veled”
– nagy kortyban nyeltem hétéves szavát,
a mondatról levált az ékezet,
de meghagyta babonás dallamát.
Ki lélegeztette a telefont,
míg trillázta a rábízott jelet,
egy óriás kéz mindent egybefont,
s az univerzum újra ölbe vett.
Valahogy így lép nagyot a világ,
a fényből így lesz lüktető mosoly,
s pont ilyen könnyű zölddel búvik át
a tavaszon egy orgonabokor.
Legutóbbi módosítás: 2011.08.16. @ 07:25 :: Böröczki Mihály - Mityka
