Boér Péter Pál : Puszi nektek

 

Tudod Jolánkám, ez most borzasztó rosszul esett nekem, hogy így szemtől szembe kétségbe vonod a nagy krumplihámozási képességeimet, csak azért, mert én apró krumpli hámozására szakosodtam. Az, hogy a Kálmánnal karöltve, felfokoztátok magatokat, amolyan ellenségeimmé, ha mindenembe ceruzákat döfnének sem fájna jobban. Én nagyon nagy üzemben hámozom a krumplit, szakmabeliek vagyunk, sok-sok tonnányi krumplihéj hever mögöttünk. Csak azért, mert félreértetted márványkőbe vésett krumplihámozási szokásaim létjogosultságát, Kálmánt alattomos irigységgel nem kellett volna -transzformátorhoz hasonlóan-, akárcsak széles vállú, ugri-bugri pomponlány, csapatát sikítva buzdítón, rögvest guillotine alá kívánni engem.

Igazán emlékezhetnél még az egyen kalapos tablóképünkre, amikor szebb világokról álmodtunk, csíkos koordináta rendszerekben. Hát tehetek én arról, hogy a krumplihámozás vált mindkettőnk életrémítőjévé. Ketten, mint a kétfejű puma versengünk, sebhelyes, egykoron teleírt táblák emlékeivel fejünkben. Elráncosodtunk. Kell nekünk ez a verseny? Sem a fél sivatagot, sem egy egész hegyormot nem kérek, csak annyit üzenek a pöttyös szemű Kálmánnak, hogy nyiratkozzon meg rendesen, ahol kopasz a feje ott is! A napernyőmet, meg a Bori tánti futócipőjét, ilyen nagyfülű, vaskalapos megalázás után, postán küldje haza!

Nem kérem a házatokat fájdalomdíjul, mindössze annyit -ha még a köszönésedet szeretnéd hogy viszonozzam-, egy skót szoknyás, szakállas gyökérrel küldj, zongorán is lejátszható virágüzenetbe foglalt, hamvasan bánkódó, sajtos bocsánatkérést a setét gaztettekért, a mai naptól számított első félholdas éjszaka kellős közepén. Most vigyorgó kukába dobom bántalmaimat és az én jó Bélámmal, mint hű madárkája a jégről kiveszünk egy pezsgőt és a mama pohárkészletéből búfelejtőnek megisszuk az utolsó cseppig, még akkor is ha ez a néhány korty a világ minden piros rakétás rénszarvasát

megmenthetné a kihalástól. Amúgy a keszkenőd nincs a helyén, a kalapod is félreáll, a napernyőd meg koszos! Milyen krumplihámozó az ilyen? És még ti fafejűzitek le az én drága, deres harcsabajuszú Bélámat.

Na puszi nektek, várom a megkövető követet!

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.08.19. @ 12:28 :: Boér Péter Pál
Szerző Boér Péter Pál 755 Írás
Nagyváradon születtem, 1959-ben. Nem mondhatnám, hogy kesztyűs kézzel bánt volna velem az élet, de még a szorítóban vagyok! Családtagjaim hiperoptimistának tartanak, azt hiszem nem véletlenül. A humort – ezen belül a szatírát, abszurdot – és a romantikát egyaránt kedvelem. Empatikusnak, toleránsnak gondolom magamat. Egész életemet Erdélyben éltem, élem. Anyám révén erősen kötődöm a székelységhez, de Ők már csillagösvényen járnak Apámmal. Nagyon érdekel a teológia, filozófia, nyelvek, irodalom, és sok egyéb. Fiatalon kezdtem verseket írni, ám a rövid próza vált a nagy kedvenccé. Köteteim: 2010 – “Nagyító alatt” – novelláskötet 2011 – “Le a láncokkal” – novelláskötet 2012 – “A nonkonformista” – novelláskötet 2013 – “Engedélykérés”- novelláskötet 2013 – “Megtisztult ablakok” – regény 2016 – "Fenyőágon füstifecske" – regény 2017 – "Ködös idill" – két kisregény 2018 - "Szabályerősítő" (Válogatott novellák) - e-book Írásaim jelentek meg a Bihari Naplóban, a Reviste Familiaban, a Comitatus folyóiratban, a Várad folyóiratba, a Brassói Lapokban, a Reggeli Újságban, a “7torony” irodalmi magazin antológiáiban (2010-2016), a Holnap Magazin antológiájában, a Holnap Magazin nyomtatott mellékletében, az Irodalmi Jelenben, a kolozsvári Tribunaban, a bukaresti rádióban és máshol.” A világháló adta lehetőségekkel élek: Lenolaj irodalmi és kulturális műhely A Hetedik Héttorony irodalmi magazin MagyarulBabelben CINKE Holnap Magazin PIPAFÜST Szabad szalon Penna magazin Bukaresti rádió AlkoTÓház Weblapom: http://boerpeterpal.blogspot.com/