Kiemelked? teljesítményükért a magyar szellemi élet, a m?vészet, a tudomány és a sport képvisel?i nyolcadik alkalommal részesültek elismerésben a vállalkozók napján.
Az irodalom kategóriában Moldova György író; a sport kategóriában Buzánszky Jen? olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat tagja; a népm?vészet és közm?vel?dés kategóriában a Csík Zenekar részesült az elismerésben. A képz?m?vészet kategória nyertese Kubinyi Anna textilm?vész, a zenem?vészet kategóriáé Érdi Tamás zongoram?vész, az építészet és épít?m?vészet kategóriáé Balázs Mihály építész lett.
A Prima Primissima Díjat a tudomány kategóriában Rubik Ern? építész, tervez?, feltaláló; az oktatás és köznevelés kategóriában Dévény Anna gyógytornász, m?vészi torna szakedz?; a sajtó kategóriában Veiszer Alinda m?sorvezet?; a színház- és filmm?vészet kategóriában Koltai Lajos operat?r kapta. Közönségdíjat vehetett át Dr. Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró.
„A magyar gazdaság képvisel?i számára fontos a tudomány, a kultúra, a köznevelés, a sport társadalmi munkamegosztásban betöltött szerepe és ezen területek kiváló képvisel?inek elismerése” – hangsúlyozta a díjátadó gálán mondott köszönt?jében Csányi Sándor.
Mint a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke rámutatott, egy ország min?ségét, a világban betöltött szerepét nem lehet csak gazdasági mutatókkal leírni, nemzeti identitását nem els?sorban ezek adják. „Ezért nagyon fontos, hogy elismerjük azokat, akik jelent?sen hozzájárulnak az ország szellemi vagyonának gyarapodásához, akik kitartásukkal példát mutatnak és eredményeik, m?veik megalapozzák nemzeti öntudatunkat” – f?zte hozzá.
Csányi Sándor felidézte: az elmúlt nyolc évben több ezer jelöltb?l 240 primát választottak ki, akik közül 80-an primissima díjat, 8-an közönségdíjat kaptak. „Ha a számokat és a mögöttük lév? embereket, illetve teljesítményeket nézzük, akkor azt mondhatjuk, a Prima Primissima Alapítvány betöltötte hivatását: hozzájárult a közélet, a közgondolkodás, a társadalmi megbecsülés javításához” – jegyezte meg.
Mint a kuratórium elnöke elismerte, a díjat minden évben további százak is megérdemelnék, de reményei szerint a következ? esztend?kben ?k is primák vagy primissimák lesznek.
A Prima Primissima Díjat és Alapítványt 2003 nyarán alapította Demján Sándor üzletember a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökségének közrem?ködésével. A felajánlásnak köszönhet?en az alapítvány tíz éven át ítélheti oda a kitüntetést. A primissimák, vagyis a kategóriák gy?ztesei 50 ezer eurót kapnak, a többi jelölt (prima) tíz-tízezer euró díjazásban részesül. A közönségdíj szintén 50 ezer euróval jár.
Moldova György
Író. Novellái, regényei, szociológiai ihletés? riportjai 1955 óta jelennek meg. Több mint 90 könyv szerz?je. Els? kötete, Az Idegen bajnok 1963-ban jelent meg. A Ha jönne az angyal…, a Malom a pokolban, Az elbocsátott légió, a Negyven prédikátor szerz?je. Jelent?s teljesítménye a Kádár Jánosról szóló életrajza és Az utolsó töltény, 10 kötetes önéletrajza. A hazai humor és szatíra meghatározó alkotója. Számtalan riportkönyve közül néhány: Szabadíts meg a gonosztól!, A jog zsoldosai, Történelemóra. Rendkívül népszer? szerz?, m?vei több millió példányban keltek el, némelyik kilenc kiadást is megért. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
.
Buzánszky Jen?
Labdarúgó, edz?. Olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, negyvenkilencszeres válogatott, a legendás Aranycsapat tagja. Pályafutását 1938-ban, 13 évesen kezdte a Dombóvári Vasutasban. Tagja volt az 1952-es Helsinkiben olimpiai aranyérmet szerz? válogatottnak. Játszott az 1953-as angolok elleni világraszóló találkozón, melyet a magyar válogatott 6-3-ra megnyert. Aktív labdarúgó pályafutása után a Testnevelési F?iskolán szakedz?i tagozaton szerzett diplomát, és edz?ként, valamint technikai vezet?ként továbbra is labdarúgással foglalkozott. A Komárom-Esztergom Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke, majd a Magyar Labdarúgó Szövetség alelnöke volt. Széchenyi-díjban és Szent István-díjban részesült.
.
Csík Zenekar
A Magyarországon immár 22 éve m?köd? Csík Zenekar a magyar népzene hiteles tolmácsolója. Az utóbbi néhány évben olyan zenei utat választottak, amely lehet?séget ad arra, hogy minél több embernek adjon a népzene váratlan, de kellemes élményt. Bátran mondhatjuk, hogy a népzene és a könny? m?fajok – eddig soha nem alkalmazott – igazán érdekes és sikeres ötvözését egy új m?faj megteremtésével hozták létre. Számtalan lemezük jelent meg, legutóbb, 2010-ben a Szívest Örömest cím? CD és DVD kiadványuk látott napvilágot. Az együttes Magyar Örökség-Díjas, vezet?jét Csík Jánost a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki.
.
Kubinyi Anna
Textilm?vész. Az Iparm?vészeti F?iskola gobelin szakán diplomázott. Jellegzetes, egyéni szövésmódja: a textilplasztika. Er?teljesen bordázott, rusztikus felületeit, térplasztikáit szöv?széken készíti. Alkotásainak anyaga a kender, melyet maga fest számtalan árnyalatra. Eleinte a természet jelenségei, szimbólumai inspirálták, ezt m?címei is tükrözik: Vulkán, Vízesés, Cseppkövek, Gyökerek. Az utóbbi évtizedben, erdélyi utazásainak hatására az ?si és népm?vészeti hagyaték motívumait dolgozza fel: Erdélyi Töredék, Mementó, Székelykapuk, K?rösi Csoma Emléktextil. Munkásságát Magyar M?vészetért díjjal is elismerték
.
Érdi Tamás
Zongoram?vész. Egy hibás inkubátor kezelés következtében elvesztette a látását. 15 évesen aratta els? sikerét a Tavaszi Fesztiválon Vásáry Tamás vezényletével. 17 évesen Moszkvában els? helyezést ért el a Louis Braille Nemzetközi Zongoraversenyen. A Bécsi Zeneakadémián tanult. 2002-ben a Torontói Royal Conservatórium ösztöndíjasaként szerzett m?vészdiplomát. Mozart CD-éi külföldön is sikert arattak. Schubert szólólemezéért Gundel-díjjal jutalmazták. Chopin CD-je 2004-ben látott napvilágot. 25 országban adott koncertet eddig. Itthon szinte minden szimfonikus zenekarral fellépett már. Junior Prima-díjas m?vész.
.
Balázs Mihály
Építész, egyetemi docens. A Budapesti M?szaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát 1980-ban. Ett?l kezdve a tanítás, az építészeti tervezés és az aktív közéleti tevékenység végigkíséri pályáját. F?leg kulturális épületeket tervez. F?bb középületei: Görög katolikus templomok Kazincbarcikán és Fehérgyarmaton, Római katolikus templomok Sopronban, Budapesten és Gy?rben, a Hittudományi F?iskola épülete Nyíregyházán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar épülete Budapesten, a MATÁV Igazgatási Központja Budapesten, a Krisztina körúton. Legújabb m?vei a Pécsi Tudásközpont és szül?falujának, Hernádnak a községháza. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
.
Rubik Ern?
Építészmérnök, feltaláló. 1967-ben diplomázott a Budapesti M?szaki Egyetemen, 1970-ben a Magyar Iparm?vészeti F?iskolán, ahol 1986-ig tanított. 1983-ban alapította a Rubik Stúdiót. 1987-t?l címzetes egyetemi tanár. A Magyar Mérnök Akadémia egyik alapítója, melynek 1990 és 1996 között elnöke volt. Nevéhez több logikai játék – például a Kígyó és a B?vös négyzetek – megalkotása f?z?dik. A világszerte ismert és népszer? Rubik-kocka feltalálója. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
.
Dévény Anna
Gyógytornász, m?vészi torna szakedz?. Az Állami Gyógytornászképz? elvégzése után a Testnevelési F?iskolán szerezte meg szakedz?i diplomáját. A Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer, a DSGM kidolgozója, amely a mozgássérülések valamennyi területén kimagasló eredményeket mutat fel gyermekeknél és feln?tteknél is. Fél évszázada gyógyít és tanít. Jelenleg a róla elnevezett Alapítvány vezet?je, els?sorban a szülési és baleseti sérülésekb?l származó mozgásproblémákat kezeli. 1996 óta speciális tréningeket tart a Magyar Nemzeti Balett m?vészei számára. Batthyány-Strattman László-díjas.
.
Veiszer Alinda
M?sorvezet?, riporter. A Gödöll?i Református Líceumban szerzett érettségit, majd a Szegedi Egyetem kommunikáció szakán diplomát. A Klubrádióban kezdte a szakmát. 2004-ben riporterként dolgozott Az Este cím? m?sorban. Kés?bb a Kultúrház, és a Miért? cím? történelmi magazin házigazdája lett. 2008-ban a Nyugat 100 vetélked?, egy évvel kés?bb pedig a Radnóti 100 éve cím? sorozat m?sorvezet?jeként láthattuk. 2006 nyarán indult portrésorozata, a Záróra, melyet az m2 ötödik éve sugároz. Munkásságát Junior Prima-díjjal is elismerték.
.
Dr. Kiss Róbert Richárd
Turisztikai szakújságíró, nyelvész A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszékének el?adója, több kötet szerz?je, idegenforgalmi és nyelvészeti könyvei egyaránt ismertek. Könyvet írt egyebek közt a világ legszebb szállodáiról és a magyar köszönésformákról is. A világot bejárt újságíró a Tv2 Világszám Magazin házigazdája, és az InfoRádió Világszám szerkeszt?-m?sorvezet?je. Dr. Kiss Róbert Richard alkotóközösség tagjaként Pulitzer-emlékdíjat és Európa-díjat kapott.
.
.
.
A 2010. évi „prímák” jelöltjei voltak kategóriánként:
Magyar irodalom
Czakó Gábor Csaba prózaíró
Gergely Ágnes író
Moldova György író
Magyar színház- és filmm?vészet
Jancsó Miklós filmrendez?
Koltai Lajos operat?r
Sándor György színm?vész, író, rendez?
Magyar képz?m?vészet
Farkas Ádám szobrászm?vész
Haraszty István szobrászm?vész
Kubinyi Anna textilm?vész
Magyar tudomány
Rubik Ern? építész, tervez?, feltaláló
Tulassay Tivadar gyermekgyógyász
Vékás Lajos jogász professzor
Magyar oktatás és köznevelés
Dávid Katalin m?vészettörténész
Dévény Anna gyógytornász, m?vészeti torna szakedz?
Keser? Katalin m?vészettörténész
Magyar építészet és épít?m?vészet
Balázs Mihály építész
Nagy Tamás építész
Varga Levente építész
Magyar sajtó
Heltai Péter rádiós-tévés m?sorvezet?
Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró
Veiszer Alinda m?sorvezet?
Magyar népm?vészet és közm?vel?dés
Baán László a Szépm?vészeti Múzeum f?igazgatója
Csík Zenekar
Nyírség Táncegyüttes
Magyar zenem?vészet
Érdi Tamás zongoram?vész
Magyar Rádió Gyermekkórus
Tokody Ilona operaénekesn?
Magyar sport
Buzánszky Jen? az Aranycsapat tagja, labdarúgó
Erdei Zsolt ökölvívó
Monspart Sarolta tájfutó, sífutó, sportvezet?
Prima Primissima
Az emberrel szinte egyid?s a vágy, hogy kit?njön a többiek közül, és elismerést kapjon, illetve adjon. Els? pillanatban talán furcsának t?nik, de a díjat odaítélni és adni is legalább olyan dics?ség, mint megkapni azt. Elcsépelt fordulat, de mint annyi közhely, bizony igaz, már a görögök, vagy ha közelebbi példára gondolunk, már a rómaiak is díjazták kiválóságaikat, h?seiket. A görögök babérkoszorút nyújtottak át az olimpia bajnokainak, akiknek azért persze maradandóbb emléket is állítottak, hisz szobrukat és márványba vésett nevüket is az utókorra hagyták. A pragmatikus rómaiak, mint annyi mást, a babérkoszorút is átvették a görögökt?l, ám általában megtoldották azt egy-egy jókora aranymedállal is, s az ókortól napjainkig oly sok minden változott az emberiség életében, de a díjak, kitüntetések sosem t?ntek el.
Az elismerés rangját azonban sosem a hatalom, a hivatalosság adta. Egy díj értékét az elfogultság, a pártosság, az érdemtelenek kitüntetése semmissé tehette, és teszi ma is. A világ ma talán legismertebb díjai az Oscar- díj és a Nobel- díj éppen annak köszönheti rendkívül magas szellemi és erkölcsi rangját, hogy mindig törekedtek a döntnökök a pártatlanságra, a függetlenségre. Ezt a közvélemény még akkor is elismerte, elismeri, ha ilyen, vagy olyan okokból olykor nem is sikerült h?ségesnek maradni a nemes szándékhoz.
Az elmúlt századok során Magyarországon is rengeteg díjat, érdemrendet alapítottak királyok és kormányok, ám ezek közül vajmi keveset ?rzött meg az emlékezet. Éppen azért, mert általában a mindenkori hatalom adományozta az elismeréseket, többnyire saját ízlése szerint. Az elmúlt száz évben talán a Baumgartner- díj volt az egyetlen, amelyet egy b?kez? m?vészet, irodalompártoló polgár alapított, s az ítéletet a min?ség, a teljesítmény alapján hozták meg. Nem véletlen, hogy a diktatúra egyik els? intézkedése volt a díj megszüntetése. A rendszerváltás után pedig állami díjak és alternatív ellendíjak osztották meg és részben osztják meg ma is a közvéleményt. A különböz? színezet? kormányok hiába fogadkoztak, hogy nem politikai rokonszenv alapján osztják az elismeréseket, az ellentábor kétségbe vonja ezt. Nagyon nehéz egy értékválsággal küzd? világban biztos fogódzót nyújtani, olyan díjat alapítani, amelynek hitelességét mindenki elfogadja és elismeri.
A Prima Primissima Díj elmúlt fél évtizedes története felcsillantja azt a reményt, hogy igenis, létezik ilyen archimédesi pont. A legf?bb erénye, hogy független a hatalomtól, kormányoktól és a napi pártpolitikától.
A Prima Primissima Díjat Demján Sándor a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) támogatásával alapította 2003-ban. Célja a magyar értelmiség eredményeink meg?rzése, a hazai tudomány, m?vészet és kultúra fejlesztésének er?sítése. Az alapítványi formában felajánlott és tíz évre szóló több mint két milliárd forintot évente osztják ki a kiemelked? tevékenységet felmutató nyertesek között. Jelölteket a VOSZ megyei és szekcióelnökei, a társadalmi tanácsadó testület tagjai, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának tagjai, illetve érdekvédelmi, szakmai és civil szervezetek állíthatnak. Jelölhet? minden olyan magyar állampolgárságú, magyarországi székhely? jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkez? társaság, társadalmi szervezet és alkotó közösség, amely Magyarországon végez kiemelked? érték? tevékenységet. A Prima Primissima Alapítvány és a társadalmi tanácsadó testület a jelöltek listájáról titkos szavazással választ ki három-három Primát tíz kategóriából: magyar irodalom, magyar színház és filmm?vészet, magyar képz?m?vészet, magyar tudomány, magyar oktatás és köznevelés, magyar építészet és épít?m?vészet, magyar sajtó, magyar népm?vészet és közm?vel?dés, magyar zenem?vészet és végül, de nem utolsó sorban magyar sport. Kategóriánként 3-3 Primát választanak meg, akik egyúttal ismét jelöltek is: a Magyar Vállalkozók Napján ugyanis titkos szavazással derül ki a kategóriák Primissimáinak és a Közönség- Primissimájának névsora. A harminc nevet tartalmazó nyilvános listáról a nagyközönség telefonos és internetes szavazással választhatja ki a közönségdíjast.
A díjak összege kategóriánként a Primissima díjazottaké ötven ezer euró, a Prima díjasoké tízezer euró. Az alapító nem elégedett meg a rendkívül széles jelöl? stábbal, és érvényesülni hagyja a vox populit, vagyis a nép hangját is, ráadásul a szakmai ítészek döntésével egyenérték?nek ismerve el a közönség akaratát, a publikum választottja is a Primissimákhoz hasonlóan ötven ezer euróban részesülnek.
Forrás:
MTI
primaprimissima.hu
kultura.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:39 :: H.Pulai Éva
