Czirják Jolán : Én csak…

2010.10.26. Czirják Jolán Vers 14
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
E versemben az „én csak” – nem felesleges szóismétlés, hanem maga a lényeg…

Én csak ültem és napoztam –

ledéren, ámde félszegen

Én csak arra vágyakoztam:

ruhám a barnaság legyen!

 

Én csak ingemet csomóztam

hasam fölé – na tény, mi tény!

Ezzel én csak azt akartam,

hogy itt is, ott is érje fény

 

Én csak épp hogy elfeküdtem –

kinyújtva p?re lábaim

Én csak Ipodom figyeltem –

fülembe szólt a „…have a dream”

 

Mígnem egy piros Seatból

kiszállt egy úr – sovány, magas –

Ment tovább a parkolóból,

szemével ámde rám tapadt 

 

És csak ültem, és röhögtem

– betonba ütközött szegény –

hiszen közötte, és közöttem

egy pózna állt – szokott helyén

 

Legutóbbi módosítás: 2010.10.26. @ 09:56 :: Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"