Marthi Anna : Utak és érzéskuka

*Jeff Buckley

 

szól egy hang

barlangból érkezett

mélyzöngés? és nem érdes

mondhatnám kellemes és selyme

átköti amit egyéb nem tud

“álom fivérem könnyeiddel”*

életrekelted kukába dobott

érzelmeimet

 

utak elindulások

átúszás a nagy vízen

jólesik a ment?öv mit

kezembe adtál

a szívem

 

sovány leszek minta

többet teszek s fáradt

mire ágyba hull e sok jó tett

elindul bennem mesévé

a feléd érdemes

Legutóbbi módosítás: 2010.09.10. @ 07:57 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1341 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak