H.Pulai Éva : Gustav Mahler

ââ?¬Å¾A zene Napóleonja volt. Nem annyira alkotó, mint inkább harcos, fáradhatatlan küzd?, rajongó.ââ?¬Â (Csáth Géza)

 

Gustav Mahler (Kalište, 1860. július 7. – Bécs, 1911. május 18.) cseh–osztrák zeneszerz?, karmester.

Kalischtben (ma Kalište), Csehországban született, és ifjúkorát is itt töltötte. Az iglaui (ma Jihlava) és a prágai gimnáziumban tanult, 1875-ben pedig beiratkozott a bécsi konzervatóriumba, ahol zongorát, összhangzattant és kompozíciót tanult. Közben magántanulmányokat folytatott Brucknernál. 1878-ban a bécsi egyetem hallgatója lett, és még ebben az évben megírta Das klagende Lied cím? kantátáját.

 

1880-ban Fels?-Ausztriában karmesterként helyezkedett el. 1883-ban komponálta els? jelent?s alkotását, a Lieder eines fahrenden Gesellen (Egy vándorlegény dalai) cím? dalciklusát. Prágai és lipcsei tartózkodás után 1888-ban érkezett Budapestre, ahol a Operaház karnagya és igazgatója lett. Tízéves szerz?dést írt alá Beniczky intendánssal, és m?sorpolitikájával, gondos szerepl?választásával, megalkuvást nem t?r? m?vészi hozzáállásával megteremtette az Opera els? „aranykorát”. ? mutatta be Budapesten Richard Wagner Ring-tetralógiájának els? két darabját, és Pietro Mascagni Parasztbecsület cím? operáját is, mely a budapesti siker után (1890. december 26.) indult világhódító útjára.

 

Gustav Mahler, az 1. szimfónia írása idején

 

„Mahler els? komoly megmérettetése A Rajna kincsének bemutatója 1889. január 26-án. A premier a szó szoros és átvitt értelmében is tüzes fogadtatásban részesült: el?adás közben lángok törnek el? a súgólyukból, de Mahler rendíthetetlenül tovább vezényelt. A siker, akárcsak a másnapi Walkür-bemutatón, óriási – Mahler babérkoszorút kap, éljenzik. Úgy t?nik, Mahlernek sikerül a nagy feladat, a nemzetközi színvonalú nemzeti opera létrehozása. Az opera német ugyan, de Mahler magyar fordítást készíttetett, a Ring els? két darabja magyarul szólal meg, a zenekart és az énekes gárdát sikerül csapattá kovácsolnia, igaz, ennek nagy ára volt: novemberben nyolcvan próbát írt ki, 10.00-15.00 óra között, ami komoly zúgolódásokhoz vezetett. A színpadi játék Újházi Ede érdeme, akit Mahler gyakorlatilag az els? napokban játékmesternek szerz?dtetett.”

Gedeon Tibor – Máthé Miklós: Gustav Mahler. Budapest: Zenem?kiadó 1965

 

Budapesten mutatta be 1889-ben els? szimfóniáját is. Amikor 1891-ben Zichy Géza gróf lett az Operaház intendánsa, Mahler hatáskörét megnyirbálták, az új intendáns támadta m?sorválasztását és beleszólt m?vészeti kérdésekbe is, amit Mahler – aki egyébként sem volt simulékony alkat – nem tudott elfogadni, ezért szerz?dést bontott és távozott a magyar f?városból.

 

„1888. október 10-én Beniczky Ferenc, a Magyar Királyi Operaház intendánsa a kis létszámban megjelent társulat el?tt mutatja be a dalszínház új igazgatóját, az alig huszonnyolc éves Gustav Mahlert. Mahler rövid, német nyelv? üdvözl?beszédében már az elején fontosnak tartja leszögezni, hogy reményei szerint egy év múlva már magyarul fog beszélni. Ígéretét be is váltja, egy év múlva beszédét már magyarul mondja el, de azt is tudjuk, hogy Mahler soha nem tanult meg igazán magyarul, csak annyira, hogy egy-egy rövid beszédet megtanuljon.”

 

„Viszonylag keveset tudunk arról, hogy Mahler hogyan élt Budapesten. Közel lakott az Operához, s amikor 1889 áprilisában barátja, Löhr meglátogatja, a természetszeret? Mahler Aquincum és a Nemzeti Múzeum mellett a Margitszigetre, a budai hegyekbe viszi kirándulni. Valószín?, hogy Mahler egyedül és más alkalmakkor is gyakran látogatott ezekre a helyekre. A m?vészeti körökkel nem állhatott szoros kapcsolatban. Németh Amadé szerint április 20-án Löhrer részt vett egy vacsorán, amelyen nagyjából az a társaság lehetett jelen, amely Joachim József búcsúvacsoráján is – Alexander Bernát, Apponyi, Popper Dávid, Csiky Gergely, Mihalovich, Hubay Jen?. Ennél többet nem tudunk arról, hogy milyen viszonyban állt a magyar m?vészekkel.”

Gedeon Tibor – Máthé Miklós: Gustav Mahler. Budapest: Zenem?kiadó 1965

 

Mahler sehol nem tisztelte a helyi begyepesedett hagyományokat, csak a teljesítményt nézte. Ezért további állomáshelyein is állandó összet?zések kísérték, és csak ideig-óráig maradt egy helyen. Bad Hall, Laibach, Olmütz, Prága, Lipcse és Hamburg után karmesteri m?ködésének következ? állomása Bécs volt, ahol 1897–t?l 1907-ig m?ködött a Hofopernél, közben egy ideig a Bécsi Szimfonikus Zenekart is vezette (de el?tte még – az állás elnyerése érdekében – felvette a kereszténységet).

 

Alma Schindler

 

1902-ben megházasodott, felesége Alma Schindler (szintén zeneszerz?), akit?l két gyermeke született. Házassága nem volt mindig felh?tlen, felesége meg is csalta (Walter Gropius építésszel, akihez Mahler halála után feleségül ment). Bécsben Mahler újabb szimfóniákat írt (4–8.), és a Kindertotenlieder (Gyermekgyászdalok) is itt született. A 8. szimfónia olyan hatalmas zenekari és kóruslétszámot kívánt, hogy „ezrek szimfóniája” néven emlegették. Bécsben sikeres volt, nagy rajongótábora is volt, de a „szakmán” belül mindenkivel (zenészek, énekesek, vezetés) feszült volt a viszonya.

.

 

 

Mahler kisklányaival

 

1907-ben az Egyesült Államokba utazik, ahol a New York-i Metropolitan Opera karmestere, kés?bb a Philharmonic Society vezet?je is lett. Még ebben az évbe meghalt egyik kislánya és az ? egészsége is megrendült. 1911-ben – rövid Párizsi tartózkodás után – hazatért Bécsbe, és hamarosan meghalt. Leveleit, visszaemlékezéseit felesége, Alma Mahler adta ki.

 

Mahler korai m?vein Anton Bruckner hatása érezhet?. Richard Wagnert tekintette zenei példaképének, ennek köszönhet?en soha nem próbálkozott opera írásával. Érett szimfóniáiban a romantikus szimfonikus zene fejl?désének végpontjáig jutott. A szépség megszállottja volt, romantikus képzelet? m?vész, akinek m?veiben a szuggesztív hatású részek, a hallható boldogságkeresés fogják meg a hallgatót. Szimfóniái közül többen (2., 3., 4.) énekhangot is szerepeltet, a 8. szimfónia pedig egy hatalmas apparátussal el?adott kantáta, Mahler legemelkedettebb alkotása. Élete során m?vei sikeresek voltak, de ezek a sikerek nem voltak átüt? erej?ek. Halála óta azonban elnyerték helyüket a zeneirodalomban, és a fel-fellángoló Mahler-kultusz nyomán m?veit rendszeresen el?adják, és megszámlálhatatlan hangfelvétel készül bel?lük.

 

1. Szimfónia

 

A maga korában Mahler a legjobb monarchiabeli karmesterként volt ismert. Ahol m?ködött, mindenütt fellendítette a zenélés, az el?adások színvonalát. Hatalmas odaadással érvényesítette a m?vek lényegét, és hasonló odaadást követelt meg zenészeit?l, énekeseit?l, kimerít? próbák során próbálta közelíteni a tökéletest.

 

„A zene Napóleonja volt. Nem annyira alkotó, mint inkább harcos, fáradhatatlan küzd?, rajongó. Rajongója volt a gondolatainak, a nézeteinek, a terveinek. Ezeket azután minden er?vel keresztülvitte, igazságokká tette. És tapsoltak neki Európa és Amerika összes metropoliszai. A XX. században eddig nem mutatkozott hozzá hasonló géniusz. (…). Mahler nem elégedett meg az igen jóval. Csakis a legjobbat akarta. De ezért azután megtett mindent. Nem kímélte magát és nem kímélte a muzsikusait. Mahler alatt zenekarban dolgozni – ideg?rl? munka volt. (…) Hússzor egymás után elpróbálni egy rövidebb részletet a Walkürb?l vagy a Don Juanból, nála nem tartozott a ritkaságok közé. Türelmes volt a kegyetlenségig. (…) A budapesti operaház történetében Mahler igazgatósága jelent?s korszakot képvisel. A Cavalleria rusticana bemutatója szenzációszámba ment és a közönségnél Puccininak egyengette az útját.

Csáth Géza: A muzsika mesekertje – összegy?jtött írások a zenér?l

 

M?vei:

 

a-moll zongoranégyes (egy tétel készült el)

A panaszos dal (Das klagende Lied), kantáta

Egy vándorlegény dalai

A fiú csodakürtje (Das Knaben Wunderhorn) – dalciklus (Achim von Arnim és Clemens Brentano gy?jtötte versekre)

Gyermekgyászdalok (Friedrich Rückert verseire)

Öt dal Rückert-versekre

1. szimfónia, „Titán”

2. szimfónia, „Feltámadás”

3. szimfónia

4. szimfónia

5. szimfónia

6. szimfónia, a-moll, „Tragikus”

7. szimfónia, „Éji zene”

8. szimfónia, „Ezrek szimfóniája”

9. szimfónia

10. szimfónia (befejezetlen, egy tétel)

Dal a Földr?l (Das Lied von der Erde)

.

.

Auguste Rodin, Mahler-tanulmány

Terrakotta

1909

 

 

 

Gustav Mahler: ‘Das Lied von der Erde’ (részlet)

http://www.youtube.com/watch?v=RtV7TSRLs5Y

.

.

.

.

.

.

.

 

 

 

 

Könyvek

Németh Amadé: Gustav Mahler életének krónikája. Budapest 1984, Zenem?kiadó

Kurt Blaukopf: Gustav Mahler. Budapest 1973, Gondolat

Bruno Walter: Gustav Mahler. Budapest 1969, Gondolat

 

Források

Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon II. (G–N). F?szerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zenem?kiadó. 1965.

John Stanley: Klasszikus zene. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006.

hu.wikipedia.org

Gedeon Tibor – Máthé Miklós: Gustav Mahler. Budapest: Zenem?kiadó 1965

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1142 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva