Ifjan érkezett hozzánk
pályakezdőként…
nekem Isten volt és mennyország
anyámtól hallottam
ahogy neki mesélték
régen
mások
vagy talán ő maga
a pap
már nem is emlékszem
„Haldokló ágyához
hívott az Isten
ha valaki elég erős
és hinni tud benne
én tudok
(legalább is ezt hittem
mielőtt találkoztam vele
rohantam vitt
repített a fény
meg új reverendám
végig a kis utcán)
…és ha kell ezért
bátor is vagyok hisz velem van Isten
hogy megfogjam
a haldokló kezét
s ajkához emeljem a keresztet
kérjem az Urat
tegyen újabb csodát
gyógyítsa meg
olajjal bekent fáradt
beteg testét és éljen tovább
Tekintetek zuhantak rám
mit tesz Isten szolgája értük
de vélt erőm semmivé lett
elsötétült
előttem a világ
Nem tudtam megtenni
és fájt nagyon
gyötört a szégyenérzet
erőm mellett
hitem is elhagyott
hogy az égre hozzád felnézzek Istenem
erőtlenné vált a testem
elszállt minden remény
hát elmotyogtam magamért néhány
kenetteljes imát
A férfi meghalt
ahogy bennem is a lélek
tudom én öltem meg ott
a hitehagyott
és a gyengeségem
Legyőzte az élőt
a halott
Így mesélte el anyám
gyerekként nekem
amit másoktól hallhatott
vagy talán ő maga
okulásul
a pap
s mindhármunkban
mély nyomot hagyott
a szó az ige
mely még ma is belém nyilal
mintha hallanám
„hitednél fiam
erőd legyen nagyobb…„
Legutóbbi módosítás: 2010.04.23. @ 17:05 :: Seres László