Marthi Anna : olvasni annyi mint szeretni tudni?

kelt 1998.01.15.

kép Huczek Zoltán: A macskák tánca, avagy a város repedésein átszűrődő éjszakai hangulat holdfényben

 

 

 

 

hiszen váratlanul

fenefarkas szemekkel nyílik a riadt áhítat

bent a sötétben

félszeg halmazokban tömörülnek

az élmények melyeket nem döntöttek el időben

és a jóhiszeműek korlátján áthajló kisfiú

nem tudja előhívni szíve nagy óriásait

hogy elringathassák

és az ébredés szigetére

nyugalomszőnyegen lassan érjen el

mint egy száz vagy ezer éves idő

 

Legutóbb szerkesztette - Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1322 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak