M. Fehérvári Judit : Jacques Roubaud, a nagy kedvencem

Kortárs költőink közül meggyőződésem, az egyik legnagyobb a francia Jacques Roubaud… *

Akár egész életművének mottója lehetne a következő műve: „A költészet nem halt meg. Stop.

Jacques Roubaud megszületett.”

 

La Vie: sonnet — á Pierre Lusson

 

Az Élet: szonett — Pierre Lussonnak

 

000000 0000 01

011010 111 001

101011 101 001

110011 0011 01

 

000101 0001 01

010101 011 001

010111 001 001

010101 0001 01

 

01 01 01 0010 11

01 01 01 01 01 11

001 001 010 101

000 1 0 1 001 00 0 0 0 0 0 0 11 0 0

0 0 101

 

0 0 0 0 01 0 0 0 00 0 0

 

Jacques Roubaud (1932 — )

 

    Költő, matematikus, dráma-és prózaíró, műfordító, irodalomtörténész, a kortárs francia költészet egyik legjelentősebb alakja.

    1966-ban Raymond Queneau javaslatára tagjává választotta az OuLiPo.

a nanterre-i egyetemen matematikát oktatott, majd Párizsban a Keleti Nyelvek Intézetében poétikai szemináriumot vezetett.

    Nevéhez több versforma is köthető, mint pl. a baobab, az emir, a szótagalapú terina; a három magánhangzós terina, a monzsina és a jozefina.

    A szonett nagymestere, de angol, amerikai, provanszál és japán költészetet is fordít.

    Ez a vers a magzati kortól kezdve a halál csendjéig kísér, amikor szinte halljuk a kórházi monitor egyenes vonalának hangját.

    A költő előadásában egyszerűen bravúros!

    Az egyes és a nulla francia nyelven ejtődik, s az előadásban a ritmusnak jut az igazi főszerep és természetesen a hanglejtésnek és a gesztusok sem mellékesek.

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.03.19. @ 17:42 :: M. Fehérvári Judit
Szerző M. Fehérvári Judit 168 Írás
2010. karácsonyáig középiskolai történelem-orosz- magyar-tánc -és drámapedagógus voltam, aki akkor egy művészetoktatási intézményben próbálta átadni mindenféle tudását. Ez volt életem második munkahelye. Az első, a volt alma materem, egy Vegyipari Szakközépiskola, mert az egyetlen napig sem űzött alapszakmám általános vegyész. Akkor, 2010 év végén elhatároztam, hogy belevágok az ismeretlenbe... Jelenleg pedagógiai szakmódszertani cikkeket írok egy újságnak. Az irodalom felüdülés és kikapcsolódás, rejtvény és néha megoldás is, de sajnos egyre kevesebb időm van rá, s minél inkább belemélyedek, annál inkább rádöbbenek minden hiányosságomra. Ez néha aztán földhöz is vág... Meg a gravitáció... Ennél többet nem szoktam elmondani magamról, s ezt is azért tettem, mert ma ilyen kedvemben voltam... Debrecen, 2012. március 31.