H.Pulai Éva : Elhunyt Kass János

2010. március 29-én életének 83. évében elhunyt Kass János grafikusm?vész, könyvillusztrátor; a Kossuth-díjas m?vész.

 

A kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, kiváló m?vészt, a Széchenyi Irodalmi és M?vészeti Akadémia tagját az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti, temetésér?l kés?bb intézkednek.

 

Kass János a legmarkánsabb m?vészek közé tartozik, hiszen a folyton változó trendekt?l függetlenítve magát ki tudott emelkedni a középszer?ségb?l, a torz kultúrpolitika nyomása alól az egyediség felé tudott fordulni. “A szegedi polgári zsongás hatására életformát, tartást, hangulatot teremtett egy egysíkú korban” – mondta róla Aczél Géza költ? még 2008 novemberében. Véleménye szerint Kass János soha nem félt az újtól, mindig beépítette eszköztárába a legmodernebb technikát, legyen az a hologram, a lézer vagy a számítógépes grafika. M?vészetének különleges része a gyermek- és tankönyvirodalom illusztrálása – hangsúlyozta akkor Aczél Géza.

 

Kass János (Szeged, 1927. december 26. – Budapest, 2010. március 29.) Kossuth-díjas magyar grafikus, szobrász, bélyegtervez?, kiváló m?vész.

 

Részlet az Ember tragédiája sorozatból. Konstantinápolyi szín.

 

Kass család 1850-ben Szegedre települ (akkori nevén Kasch), id?s Kass János 1897-ben a Stefánián telket vásárol és megépíti Steinhardt Antalt tervei alapján a Kass szállodát kávéházzal és étteremmel. A vigadó bohémasztalánál a közelmúlt számtalan érdekes egyénisége fordult meg: Dezs?fy László, Back Bernát, Reök Iván, Pálfy Antal, Korom Mihály, Koós Elemér. Nagyapa 1928-ban meghal. Legifjabb Kass János még csak fél éves. A vállalkozást az egyre nehezed? gazdasági válság között 1927-t?l ifj. Kass János vezeti 1933-ig. (1934. május 12-t?l Hungária) Az üzlet kezdett romlani, ráfizetéssel dolgozott, az adósság meghaladta a 200 ezer peng?t, míg a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár zárgondnokság alá vette a szállodát. Száz alkalmazott került az utcára. Anyja családja három bérházat adott el Pesten, hogy a jelzálogkölcsönt visszafizessék. Ahogy beérkezett a pénz a bankhoz – mivel meg akarták szerezni a szállodát – azonnal cs?döt jelentett. A Kass család Budapestre költözött. A legifjabb Kass ekkor tizenegy éves. Jellemét, személyiségének kialakulását ezek a családi tragédiák és közösségi élmények formálták.

 

A család a világgazdasági depresszió után teljesen szétesik. Anyja súlyos beteg lett. A háború a családot az egész polgári középosztállyal együtt tönkretette. 1941-t?l, tizennégy éves korától egy gyárban gipszet önt, keramikusként dolgozik. 1944-ben szoros kapcsolatba került az Eötvös Kollégiummal. Klaniczay Tiboron – a kés?bbi kiváló irodalom történészen – keresztül felkérik, hogy grafikusként és több nyomdával való kapcsolatai révén készítsen különböz? papírokat, pecséteket, menekül?k számára.

 

1946-ban kapott keramikus mesterlevelet, majd az Iparm?vészeti F?iskolán tanult 1946 és 1949 között. A Képz?m?vészeti F?iskola hallgatójaként 1949-t?l 1951-ig Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György volt a mestere. 1960–61-ben a lipcsei Grafikai és Könyvm?vészeti F?iskolán a könyvm?vészeti tanszék aspiránsa volt. 1967-t?l az Iparm?vészeti F?iskola tipografikai tanszékén volt tanár. Az Új Írás folyóirat m?vészeti szerkeszt?je volt 1965–1973 között. Megszámlálhatatlan könyv illusztrációját készítette el, a mai középkorúak az általa illusztrált gyermek- és ifjúsági könyveken n?ttek fel. 1973 óta postabélyegeket is tervezett.

 

Magyarországon kívül számos önálló kiállítása volt: Londonban és Anglia több más városában, Zágrábban, Torinóban, Sidneyben, Párizsban, továbbá Hollandiában, Belgiumban és az Egyesült Államokban. 1985-t?l a szegedi Kass János Galéria állandó kiállításán láthatóak jelent?sebb m?vei.

 

Jelent?sek könyvillusztrációi és bélyegtervei. A Magyarországon bemutatásra nem engedélyezett Fejek sorozatából a világ els? számítógépes animációs filmjét készítette el Halász Jánossal, a John Halas néven akkor már világhír? rendez?vel Londonban (Dilemma, 1981).

 

Mindannyian hasonlók vagyunk. 
Ha zártak ki is nyithatók.
Ha nyitottak bezárhatók.
Ha vérz?k behegedhet?k.
Ha épek fölsebezhet?k.
Ha rabok fölszabadíthatók.
Ha szabadok megkötözhet?k.
Ha fényesek elhomályosíthatók.
Ha sötétek is megvilágosíthatók.

(Somlyó György: Kis ballada a fejekr?l – Kass János kiállítása elé) 

 

„A diktatúra idején – mint “burzsoá ivadék” – sokáig persona non grata voltam Szegeden. Amikor az ötvenes években egyszer Hódmez?vásárhelyre mentünk, és a vonat csak reggel indult tovább Szegedr?l, a szállodában akartuk tölteni az éjszakát. Alighogy ledobtam magamról a kabátom, már kopogtattak is az ajtón. A személyi igazolványunkat ugyanis le kellett adnunk, én pedig rajta voltam a feketelistán. Azt hiszem, nem tudok erre a kérdésre jól válaszolni. Mindig vonzást éreztem Szeged iránt, talán mert a gyermekkori élményeim olyan elementárisak voltak. Móricz Zsigmond és Móra Ferenc szinte naponta megfordult nálunk. Emlékszem, nyaranta gyakran kimentünk Újszegedre, ami olyan volt akkoriban, mint a Hyde Park. Emlékszem a magunkkal vitt kenyér és sz?l? ízére, amit a ligetben eszegettünk meg. A Tiszának olyan eredend? ereje van – épp Gregor Jóskával beszélgettünk err?l nemrégiben -, ami egy életre ideköti az embert. Mindig úgy éreztem, Szeged számomra az elveszett Paradicsom. Gyermekkoromban menekülésszer?en kellett távoznunk. Kint játszottam a Stefánián, emlékszem épp az egyik padon ültem, amikor jött a portás, és közölte: a gyerekek délután kett?kor indulnak anyukával a nagyszül?khöz Budapestre. Nagy muraközi lovak vontatta nehéz társzekerekre rakodták fel a képeket, a sz?nyegeket, a csillárokat, s mindent, amit mozdítani lehetett. Anyám családja – akkor még tartott a világgazdasági válság – három bérházat adott el Pesten, hogy a szállóra felvett jelzálogkölcsönt apámék kifizessék. Csak évtizedekkel kés?bb Bátyai Jen?t?l tudtam meg, hogy pontosan mi történt: amikor a pesti bank átutalta a pénzt a szegedi bank folyószámlájára, és az itteniek meggy?z?dtek róla, hogy megérkezett hozzájuk a pénz, azonnal bejelentették. Minden jól meg volt szervezve, bizonyos körök meg akarták kaparintani a Kass Szállót. Az épület igazi tulajdonos nélkül azóta is verg?dik, züllik, sajnos ide jutott, ahol most van. Azóta valójában senki sem tett bele, mindig csak kirabolták. Kívülr?l ugyan Patyomkin-módon be van mázolva, de koncepció nélkül építettek rá, és csak szórták a pénzt. Úgy t?nik, arra nem gondoltak, hogy egy száz szobás szállodát üzemeltetni is kellene.”

 

Bélyegtervei (válogatás)

 

500 éves a könyvnyomtatás (Haiman Györggyel, sorozat, 2 érték), (1973)

Anyaság, (1974)

Berzsenyi Dániel és Gyulai Pál (sorozat, 2 érték), (1976)

Newton (1977)

Vajda János (1977)

20 éves a Béke és Szocializmus folyóirat (1978)

Nemzetközi gyermekév (sorozat, 3 érték), (1979)

Móricz Zsigmond (1979)

Nemzetközi gyermekév (II.), (sorozat, 7 érték és blokk), (1979)

Kaffka Margit (1980)

Pór Bertalan születésének 100. évfordulója (keret), (1980)

Goethe (blokk), (1982)

Juhász Gyula (1983)

Orvosok (sorozat, 5 érték), (1987)

SZOCFILEX (blokk), (1988) (Asiagóban, a világ legszebb bélyegeinek versenyében kapott nagydíjat)

Számítógép-grafika (Halász Jánossal), (1988)

Küzdjünk a kábítószerek, a drogok ellen (1988)

Asta 58. világkongresszus (1988)

Az orvostudomány nagy úttör?i (sorozat, 5 érték), (1989) (elnyerte a 38. Párizsi ?szi Szalon Európai Filatéliai M?vészeti Nagydíját)

300 éve született Mikes Kelemen (1990)

100 éve született Ferenczy Noémi – Ferenczy Béni (sorozat, 2 érték), (1990)

60 éves a Bélyegmúzeum (1990)

Karácsony (1990)

Bélyegnap (sorozat, 2 érték és blokk), (1991)

Az ifjúságért ’92 (sorozat, 3 érték), (1992)

Európai id?sek éve (1993)

 

Az illusztrátor

 

Kass János: Hamlet

(rézkarc)

 

Páratlanul gazdag, sokszín? m?vészetében jelent?s helyet foglal el a könyvillusztrálás, ezen belül a gyermek- és ifjúsági irodalom remekeihez készített rajzok sokasága. Tíz éven át a Heged?s András alapította Kincskeres? munkatársa, m?vészeti vezet?je. Kass János empatikus képessége pontosan tudja olvasói elvárásait. Rajzban, képekben jeleníti meg a könyvek szövegeit. Készített tusrajz illusztrációkat Wass Albert meséihez és Nagy László verseihez. A Háry-lapok a Kass-i illusztrációs életm? legsikeresebb darabjainak egyike. Finom fekete tusrajzait gyakorta akvarellel színezi.Bartók és Juhász Ferenc meghódítja a m?vészt. Rá egyszerre hatott Bartók zenéje és Juhász eposza. Ebb?l az élményb?l születtek a Szarvasének, és rajzsorozata a Cantata Profana-hoz. A sorozat f? m?ve a rézbe karcolt Cantata Profana, mely egyben hitvallás és mesterlevél. Kass János 1950 és 2001 között 334 könyvet illusztrált. Dolgozott a szegedi Mozaik Kiadónál az els?sök, másodikosok ábécés könyvének és munkafüzeteinek újszer? megvalósításán. Kass az ötvenes években már készített kisgyermekeknek rajzokat, hetven fölött is éveket szánt a kisiskolások vizuális nevelésének gyarapítására.

 

Könyvillusztrációk (válogatás)

 

1953. Cervantes Don Quijote

1955. Móra: Az aranysz?r? bárány

1964. Fáy András: Állatmeséi

1966. Arany János: Toldi

1968. Verne Gyula: A tizenöt éves kapitány

1969. Aiszóposz meséi

1971. Móra Ferenc: Diderg? király

1972. Pet?fi Sándor: Anyám tyúkja

1975. Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai

1975. Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai

1975. Zelk Zoltán: Mese a kiscsikóról és más barátunkról

1977. Tamkó Sirató Károly:Szélkiáltó

1978. Defoe: Robinson Crusoe

1978. Fáy András: Lúd és orr (Állatmesék)

1981. Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása

1982. Kodály Zoltán: Háry János kalandozásai Nagyabonytul a Burgvárig

1984. Csontos Gábor: A táltos kiscsikó

1986. Kiss Benedek: Fütty úrfi

2000. Tersánszky Józsi Jen?: Misi Mókus kalandjai

2000. Rozsos Gábor: Kertedben, utoljára

 

 

Kass János: Assisi SzentFerenc

1966, tollrajz

 

Írásai (válogatás)

 

Lengyel Lajosról, in: Gondolatok a tipográfiáról, nyomdáról, Debrecen, 1977; A könyv mestere (uo.); A magyar tipográfia (uo.); A szép könyvr?l (uo.); A technika gyors fejl?dése (uo.); A tipográfia mestere (uo.) Gondolatok a könyvillusztrációról, in: ~. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997

Rajzok, rézkarcok, Békéscsaba, 1983 (kat.)

Tipográfia és számítógép, 1986, in: ~. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997

Artner Margit kiállítása. Falusi Galéria, Perbál, 1986. október, MIV, 1987/2.

A kékszakállú herceg vára, in: ~. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997

A kortárs levelei. (Kedves Maurits Ferenc!), Alföld, 1996/4.

A kortárs levelei. (Negyvenöt év), Alföld, 1996/9.

A kortárs levelei. (A pénzr?l – Az aranytojást tojó tyúk.), Alföld, 1997/1.

A kortárs levelei. (A napfogyatkozás), Alföld, 2000/1.

A kortárs levelei. (A táncról és egyebekr?l), Alföld, 1997/12.

 

Díjai, elismerései

 

1954 Munkácsy-díj

1956–59 Derkovits-ösztöndíj

1958 a brüsszeli világkiállítás ezüstérme

1966 a lipcsei könyvm?vészeti kiállításon a Világ Legszebb Könyve díj és aranyérem

1967 Munkácsy-díj

1977 Érdemes m?vész

1986 Kiváló m?vész

1994 Szeged díszpolgára

1999 Kossuth-díj

2003 Hazám-díj [1]

 

Kass János: Kékszakálú herceg vára – Judit

(szitanyomat) 1970

 

Küls? hivatkozások

 

Kass János: Triptichon (2005.,m?vészeti album)

Kass János gy?jteményes kiállítása

Kass János, a polihisztor – Az illusztrált múlt (168 óra)

Olasz Sándor: Kass, a képíró

Kiss István: Beszélgetés a könyvr?l Kass Jánossal (PDF)

Semmelweis Kiadó

Le kell menni az ?sforrásig…

inaplo – kulturális folyóiratmutató

Kass János gy?jteményes kiállítása – Válogatás 50 év munkájából

Varázsköröket hajtva – „Az egész életemet végigkísérte az irodalom”

Gál József: Bibliográfiai tételek Kass János életm?véhez (ISBN 9636974128)

 

 

Forrás

MTI

wikipedia.org

hollosizsolt.hu

artportal.hu

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1132 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva