A kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, kiváló m?vészt, a Széchenyi Irodalmi és M?vészeti Akadémia tagját az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti, temetésér?l kés?bb intézkednek.
Kass János a legmarkánsabb m?vészek közé tartozik, hiszen a folyton változó trendekt?l függetlenítve magát ki tudott emelkedni a középszer?ségb?l, a torz kultúrpolitika nyomása alól az egyediség felé tudott fordulni. „A szegedi polgári zsongás hatására életformát, tartást, hangulatot teremtett egy egysíkú korban” – mondta róla Aczél Géza költ? még 2008 novemberében. Véleménye szerint Kass János soha nem félt az újtól, mindig beépítette eszköztárába a legmodernebb technikát, legyen az a hologram, a lézer vagy a számítógépes grafika. M?vészetének különleges része a gyermek- és tankönyvirodalom illusztrálása – hangsúlyozta akkor Aczél Géza.
Kass János (Szeged, 1927. december 26. – Budapest, 2010. március 29.) Kossuth-díjas magyar grafikus, szobrász, bélyegtervez?, kiváló m?vész.
Részlet az Ember tragédiája sorozatból. Konstantinápolyi szín.
Kass család 1850-ben Szegedre települ (akkori nevén Kasch), id?s Kass János 1897-ben a Stefánián telket vásárol és megépíti Steinhardt Antalt tervei alapján a Kass szállodát kávéházzal és étteremmel. A vigadó bohémasztalánál a közelmúlt számtalan érdekes egyénisége fordult meg: Dezs?fy László, Back Bernát, Reök Iván, Pálfy Antal, Korom Mihály, Koós Elemér. Nagyapa 1928-ban meghal. Legifjabb Kass János még csak fél éves. A vállalkozást az egyre nehezed? gazdasági válság között 1927-t?l ifj. Kass János vezeti 1933-ig. (1934. május 12-t?l Hungária) Az üzlet kezdett romlani, ráfizetéssel dolgozott, az adósság meghaladta a 200 ezer peng?t, míg a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár zárgondnokság alá vette a szállodát. Száz alkalmazott került az utcára. Anyja családja három bérházat adott el Pesten, hogy a jelzálogkölcsönt visszafizessék. Ahogy beérkezett a pénz a bankhoz – mivel meg akarták szerezni a szállodát – azonnal cs?döt jelentett. A Kass család Budapestre költözött. A legifjabb Kass ekkor tizenegy éves. Jellemét, személyiségének kialakulását ezek a családi tragédiák és közösségi élmények formálták.
A család a világgazdasági depresszió után teljesen szétesik. Anyja súlyos beteg lett. A háború a családot az egész polgári középosztállyal együtt tönkretette. 1941-t?l, tizennégy éves korától egy gyárban gipszet önt, keramikusként dolgozik. 1944-ben szoros kapcsolatba került az Eötvös Kollégiummal. Klaniczay Tiboron – a kés?bbi kiváló irodalom történészen – keresztül felkérik, hogy grafikusként és több nyomdával való kapcsolatai révén készítsen különböz? papírokat, pecséteket, menekül?k számára.
1946-ban kapott keramikus mesterlevelet, majd az Iparm?vészeti F?iskolán tanult 1946 és 1949 között. A Képz?m?vészeti F?iskola hallgatójaként 1949-t?l 1951-ig Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György volt a mestere. 1960–61-ben a lipcsei Grafikai és Könyvm?vészeti F?iskolán a könyvm?vészeti tanszék aspiránsa volt. 1967-t?l az Iparm?vészeti F?iskola tipografikai tanszékén volt tanár. Az Új Írás folyóirat m?vészeti szerkeszt?je volt 1965–1973 között. Megszámlálhatatlan könyv illusztrációját készítette el, a mai középkorúak az általa illusztrált gyermek- és ifjúsági könyveken n?ttek fel. 1973 óta postabélyegeket is tervezett.
Magyarországon kívül számos önálló kiállítása volt: Londonban és Anglia több más városában, Zágrábban, Torinóban, Sidneyben, Párizsban, továbbá Hollandiában, Belgiumban és az Egyesült Államokban. 1985-t?l a szegedi Kass János Galéria állandó kiállításán láthatóak jelent?sebb m?vei.
Jelent?sek könyvillusztrációi és bélyegtervei. A Magyarországon bemutatásra nem engedélyezett Fejek sorozatából a világ els? számítógépes animációs filmjét készítette el Halász Jánossal, a John Halas néven akkor már világhír? rendez?vel Londonban (Dilemma, 1981).
Mindannyian hasonlók vagyunk.
Ha zártak ki is nyithatók.
Ha nyitottak bezárhatók.
Ha vérz?k behegedhet?k.
Ha épek fölsebezhet?k.
Ha rabok fölszabadíthatók.
Ha szabadok megkötözhet?k.
Ha fényesek elhomályosíthatók.
Ha sötétek is megvilágosíthatók.
(Somlyó György: Kis ballada a fejekr?l – Kass János kiállítása elé)
„A diktatúra idején – mint „burzsoá ivadék” – sokáig persona non grata voltam Szegeden. Amikor az ötvenes években egyszer Hódmez?vásárhelyre mentünk, és a vonat csak reggel indult tovább Szegedr?l, a szállodában akartuk tölteni az éjszakát. Alighogy ledobtam magamról a kabátom, már kopogtattak is az ajtón. A személyi igazolványunkat ugyanis le kellett adnunk, én pedig rajta voltam a feketelistán. Azt hiszem, nem tudok erre a kérdésre jól válaszolni. Mindig vonzást éreztem Szeged iránt, talán mert a gyermekkori élményeim olyan elementárisak voltak. Móricz Zsigmond és Móra Ferenc szinte naponta megfordult nálunk. Emlékszem, nyaranta gyakran kimentünk Újszegedre, ami olyan volt akkoriban, mint a Hyde Park. Emlékszem a magunkkal vitt kenyér és sz?l? ízére, amit a ligetben eszegettünk meg. A Tiszának olyan eredend? ereje van – épp Gregor Jóskával beszélgettünk err?l nemrégiben -, ami egy életre ideköti az embert. Mindig úgy éreztem, Szeged számomra az elveszett Paradicsom. Gyermekkoromban menekülésszer?en kellett távoznunk. Kint játszottam a Stefánián, emlékszem épp az egyik padon ültem, amikor jött a portás, és közölte: a gyerekek délután kett?kor indulnak anyukával a nagyszül?khöz Budapestre. Nagy muraközi lovak vontatta nehéz társzekerekre rakodták fel a képeket, a sz?nyegeket, a csillárokat, s mindent, amit mozdítani lehetett. Anyám családja – akkor még tartott a világgazdasági válság – három bérházat adott el Pesten, hogy a szállóra felvett jelzálogkölcsönt apámék kifizessék. Csak évtizedekkel kés?bb Bátyai Jen?t?l tudtam meg, hogy pontosan mi történt: amikor a pesti bank átutalta a pénzt a szegedi bank folyószámlájára, és az itteniek meggy?z?dtek róla, hogy megérkezett hozzájuk a pénz, azonnal bejelentették. Minden jól meg volt szervezve, bizonyos körök meg akarták kaparintani a Kass Szállót. Az épület igazi tulajdonos nélkül azóta is verg?dik, züllik, sajnos ide jutott, ahol most van. Azóta valójában senki sem tett bele, mindig csak kirabolták. Kívülr?l ugyan Patyomkin-módon be van mázolva, de koncepció nélkül építettek rá, és csak szórták a pénzt. Úgy t?nik, arra nem gondoltak, hogy egy száz szobás szállodát üzemeltetni is kellene.”
Bélyegtervei (válogatás)
500 éves a könyvnyomtatás (Haiman Györggyel, sorozat, 2 érték), (1973)
Anyaság, (1974)
Berzsenyi Dániel és Gyulai Pál (sorozat, 2 érték), (1976)
Newton (1977)
Vajda János (1977)
20 éves a Béke és Szocializmus folyóirat (1978)
Nemzetközi gyermekév (sorozat, 3 érték), (1979)
Móricz Zsigmond (1979)
Nemzetközi gyermekév (II.), (sorozat, 7 érték és blokk), (1979)
Kaffka Margit (1980)
Pór Bertalan születésének 100. évfordulója (keret), (1980)
Goethe (blokk), (1982)
Juhász Gyula (1983)
Orvosok (sorozat, 5 érték), (1987)
SZOCFILEX (blokk), (1988) (Asiagóban, a világ legszebb bélyegeinek versenyében kapott nagydíjat)
Számítógép-grafika (Halász Jánossal), (1988)
Küzdjünk a kábítószerek, a drogok ellen (1988)
Asta 58. világkongresszus (1988)
Az orvostudomány nagy úttör?i (sorozat, 5 érték), (1989) (elnyerte a 38. Párizsi ?szi Szalon Európai Filatéliai M?vészeti Nagydíját)
300 éve született Mikes Kelemen (1990)
100 éve született Ferenczy Noémi – Ferenczy Béni (sorozat, 2 érték), (1990)
60 éves a Bélyegmúzeum (1990)
Karácsony (1990)
Bélyegnap (sorozat, 2 érték és blokk), (1991)
Az ifjúságért ’92 (sorozat, 3 érték), (1992)
Európai id?sek éve (1993)
Az illusztrátor
Kass János: Hamlet
(rézkarc)
Páratlanul gazdag, sokszín? m?vészetében jelent?s helyet foglal el a könyvillusztrálás, ezen belül a gyermek- és ifjúsági irodalom remekeihez készített rajzok sokasága. Tíz éven át a Heged?s András alapította Kincskeres? munkatársa, m?vészeti vezet?je. Kass János empatikus képessége pontosan tudja olvasói elvárásait. Rajzban, képekben jeleníti meg a könyvek szövegeit. Készített tusrajz illusztrációkat Wass Albert meséihez és Nagy László verseihez. A Háry-lapok a Kass-i illusztrációs életm? legsikeresebb darabjainak egyike. Finom fekete tusrajzait gyakorta akvarellel színezi.Bartók és Juhász Ferenc meghódítja a m?vészt. Rá egyszerre hatott Bartók zenéje és Juhász eposza. Ebb?l az élményb?l születtek a Szarvasének, és rajzsorozata a Cantata Profana-hoz. A sorozat f? m?ve a rézbe karcolt Cantata Profana, mely egyben hitvallás és mesterlevél. Kass János 1950 és 2001 között 334 könyvet illusztrált. Dolgozott a szegedi Mozaik Kiadónál az els?sök, másodikosok ábécés könyvének és munkafüzeteinek újszer? megvalósításán. Kass az ötvenes években már készített kisgyermekeknek rajzokat, hetven fölött is éveket szánt a kisiskolások vizuális nevelésének gyarapítására.
Könyvillusztrációk (válogatás)
1953. Cervantes Don Quijote
1955. Móra: Az aranysz?r? bárány
1964. Fáy András: Állatmeséi
1966. Arany János: Toldi
1968. Verne Gyula: A tizenöt éves kapitány
1969. Aiszóposz meséi
1971. Móra Ferenc: Diderg? király
1972. Pet?fi Sándor: Anyám tyúkja
1975. Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai
1975. Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai
1975. Zelk Zoltán: Mese a kiscsikóról és más barátunkról
1977. Tamkó Sirató Károly:Szélkiáltó
1978. Defoe: Robinson Crusoe
1978. Fáy András: Lúd és orr (Állatmesék)
1981. Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása
1982. Kodály Zoltán: Háry János kalandozásai Nagyabonytul a Burgvárig
1984. Csontos Gábor: A táltos kiscsikó
1986. Kiss Benedek: Fütty úrfi
2000. Tersánszky Józsi Jen?: Misi Mókus kalandjai
2000. Rozsos Gábor: Kertedben, utoljára
Kass János: Assisi SzentFerenc
1966, tollrajz
Írásai (válogatás)
Lengyel Lajosról, in: Gondolatok a tipográfiáról, nyomdáról, Debrecen, 1977; A könyv mestere (uo.); A magyar tipográfia (uo.); A szép könyvr?l (uo.); A technika gyors fejl?dése (uo.); A tipográfia mestere (uo.) Gondolatok a könyvillusztrációról, in: ~. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997
Rajzok, rézkarcok, Békéscsaba, 1983 (kat.)
Tipográfia és számítógép, 1986, in: ~. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997
Artner Margit kiállítása. Falusi Galéria, Perbál, 1986. október, MIV, 1987/2.
A kékszakállú herceg vára, in: ~. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997
A kortárs levelei. (Kedves Maurits Ferenc!), Alföld, 1996/4.
A kortárs levelei. (Negyvenöt év), Alföld, 1996/9.
A kortárs levelei. (A pénzr?l – Az aranytojást tojó tyúk.), Alföld, 1997/1.
A kortárs levelei. (A napfogyatkozás), Alföld, 2000/1.
A kortárs levelei. (A táncról és egyebekr?l), Alföld, 1997/12.
Díjai, elismerései
1954 Munkácsy-díj
1956–59 Derkovits-ösztöndíj
1958 a brüsszeli világkiállítás ezüstérme
1966 a lipcsei könyvm?vészeti kiállításon a Világ Legszebb Könyve díj és aranyérem
1967 Munkácsy-díj
1977 Érdemes m?vész
1986 Kiváló m?vész
1994 Szeged díszpolgára
1999 Kossuth-díj
2003 Hazám-díj [1]
Kass János: Kékszakálú herceg vára – Judit
(szitanyomat) 1970
Küls? hivatkozások
Kass János: Triptichon (2005.,m?vészeti album)
Kass János gy?jteményes kiállítása
Kass János, a polihisztor – Az illusztrált múlt (168 óra)
Olasz Sándor: Kass, a képíró
Kiss István: Beszélgetés a könyvr?l Kass Jánossal (PDF)
Semmelweis Kiadó
Le kell menni az ?sforrásig…
inaplo – kulturális folyóiratmutató
Kass János gy?jteményes kiállítása – Válogatás 50 év munkájából
Varázsköröket hajtva – „Az egész életemet végigkísérte az irodalom”
Gál József: Bibliográfiai tételek Kass János életm?véhez (ISBN 9636974128)
Forrás
MTI
wikipedia.org
hollosizsolt.hu
artportal.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
