Dél-Afrikában vésett strucctojás-töredékeket találtak, melyek a modern ember által használt szimbolizmus legkorábbi példái – állítják kutatók
A karcolt tojások a Diepkloof Sziklamenedékb?l (Western Cape) származnak, koruk mintegy 60 ezer év. A kutatás részletei a PNAS tudományos folyóiratban jelentek meg.
A kutatók, akik 1999 óta vizsgálják a leletet, azt állítják, a jelek majdnem biztosan egyfajta üzenetet jelentenek, grafikus kommunikációt. „A minta két párhuzamos vonal, melyek feltételezésünk szerint kör alakúak voltak, de nincsen teljes rekonstrukciónk a tojásokról” – mondja Dr. Pierre-Jean Texier francia kutató. „Azokat ferdén, kisebb vonalakkal húzták át. Ezen minta ismétlésével a korai emberek megpróbáltak kommunikálni valamit. Talán az egyén vagy egy csoport azonosságát próbálták kifejezni” – mondja a kutató.
A szimbolikus gondolkodás – a képesség, mellyel egyvalami egy másik dolgot reprezentál – hatalmas lépés volt az emberi evolúcióban, és elválasztotta fajunkat az állatvilág többi él?lényét?l. Annak megismerése, ezen viselkedés mikor és hol alakult ki el?ször, kulcsfontosságú az emberi eredetet vizsgáló kutatók számára.
Vitathatóan, a fogalmi gondolkodás legkorábbi példái az izraeli Skhul-barlangban, és az algériai Oued Djebbanában felfedezett kagylóékszerek darabjai. Ezek a leletetek 90 ezer – 100 ezer évesek. 75 ezer éves kagylógyöngyöket találtak már a dél-afrikai Blombos-barlangban is, valamint okkertömböket, melyek bevésései nem tértek el a Diepkloof leletét?l.
Azonban a Diepkloof leletek fontossága számukban rejt?zhet, mely azt bizonyítja, hogy ezek a jelek nem csak egyszer? firkálgatások lehetnek. „A Diepkloof lelet nagyszer?sége, hogy 300 darab, ilyen vésethez közelítünk, mely miatt szimbolikus reprezentáció rendszerér?l beszélünk” – mondja Texier. A csapat maga is megpróbálta rekonstruálni a jeleket kovak? használatával. „A strucctojások igen kemények. A bevésések elkészítése nem egyszer?. Át kell hatolni a küls? rétegen, hogy elérjük a középs?t” – mondja a kutató.
A csapat kísérletei azt is sugallják, hogy a töredékek színezettsége természetes és nem a pigmentek alkalmazásának eredménye. A csapat hasonló árnyalatokat tudott létrehozni úgy, hogy a héjdarabokat t?z közelében sütögette.
Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum professzora szerint a lelet igen fontos. „Nagyon szép kapcsolat a közép-k?korszak és a kései-k?korszak, és még a jelenlegi dél-afrikai populációk között is. Az egyik kérdés, hogy ez vajon speciális lel?hely, agy pedig, ha többet ásunk más helyeken, kiderül-e, hogy ez az anyag még elterjedtebb?”
Forrás:
hirado.hu
BBC
MTI
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
