Áldozati oltár

Kihűlt csend holtzáporát

cipeljük vasba verten

visszafojtott lélegzet a kor

vár

mint akit pusztulásra ítélt

viszálykodó félelem

örök napfogyatkozás

sorvad a szó

visszatátog a kérdezett a kérdezőre

fertő és züllés habzsol

tört glóriákat sanda árnyakat

hogy különbek legyenek

a legkülönbek

 

Ölelnek és ölnek

lantok és hantok

torzzá vált szobor az idő

és üres piaci zsibvásár bennünk a tér

 

Meggyalázott áldott terhét

aki kéjjel nézi

sír és jajong kínok kínja hull

élő álarca van mögött nincs senki

nincs seb csak sebtapasz

amit az ősök hagytak rajtunk

hiába lobog vérünkben a láng

hitünk ingatag tünemény

és üres szó a varázsige

még a trükk is ugyanaz

egyenesbül görbít létet

és ünnepet silányít ránk

a vak világ

 

Vetetlen magot hajt a föld

az elvetetett meg

kiköpi a szánk

 

Ki igazgat és ki óv itt

ha mindenki letette a fegyvert

élet

ösztön

Isten

s ha mindenki mindent megtagad

ki menti meg gyermekeinket

mivé lesz lelkünkben

az értük emelt kordon

mire a jót és a rosszat

együtt kimondjuk

 

Olyanok vagyunk mint a viselős

az Új-világ és önön örömünk

láza lassan eléget

mit számít már a könny és seb

amit régóta heg fed

bűneink áldozati oltárán

a múltat s jövőt

végül úgyis

mi hordjuk

 ki

 

 

 

 

 

Ha egy József Attila mű 6 pont, akkor mennyi ez?

Kattints 1-5-ig az értékeléshez!

Ha jónak találtad ezt az írást...

Oszd meg ezt közösségi oldalakon is!

Sajnáljuk, hogy az írás nem tetszett!

A következő talán jobb lesz!

About Seres László 605 Articles
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.